Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
46 képezik okát, — és ha azután a vádló fejti ki a kifogásokkal szemben álláspontját. Mindazáltal a terhelt irányában jogosnak elismert kedvezésnél fogva meg keli engedni, hogy a terhelté legyen az utolsó szó. Az ügyfél-nyilvánosság tovább, mint a tárgyalás bcfejeztéig, nem volt kiterjeszthető, mert e határig jó szolgálatokat tehet, ezentúl pedig zavarólag hathat, sőt egyenes ártalmára lehet az igazságszolgáltatásnak, következéskép indokolt, hogy a határozathozatalnál már a feleknek ne legyen joguk jelen lenni. (116. §.) Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a biróság halk tanácskozás utján megállapodhatik a határozatra nézve, és ekkor mellőzhető a visszavonulás, vagy az ügyfelek eltávolítása. Bárminő végzést hozzon is a vádtanács, azt indokaival együtt mindig ki kell hirdetni. Ismét csak az eljárás gyorsítása szempontjából irja elő a javaslat, hogy a végzés három nap alatt közlendő a meg nem jelent érdekelt felekkel. 4. A vádtanács határozatai. A 262—267. §-ok a vádtanács által hozható külömböző határozatokat tárgyazzák. a) A vádtanácsnak — ha a vádirat ellen tett kifogás következtében az ügyiratok eléje terjesztettek — kötelessége szemügyre venni, hogy az összegyűjtött anyag alkalmas-e a főtárgyalás megtartására és ha hiányosnak tartja, úgy akár volt e miatt kifogás, akár nem, a kiegészítés iránt intézkedhetik. Lehet, hogy fontos tanuk ki nem voltak hallgatva, szakértői szemle nem, vagy hiányosan volt megtartva, lefoglalás, házkutatás mellőzve stb. -— mindezeken a hiányokon, a mennyire lehet, a vádtanács van hivatva segíteni. Általában minden pótolható és lényeges alaki mulasztás helyrehozása tárgyában is intézkedni kell a vádtanácsnak. Akár tett a terhelt kifogást, akár nem a vizsgálat mellőzése miatt: a vádtanácsnak különösen meg kell vizsgálni, hogy a nyomozás adatai alkalmasak-e a vádaláhelyezésre és ha úgy találja a vádtanács, hogy a vizsgálat kötelező, vagy hogy formális vizsgálat nélkül határozni nem lehet, ugy el kell rendelnie a vizsgálatot. Mindazáltal a vádtanácsnak nem szabad szem elől téveszteni, hogy az eljárás súlypontja a főtárgyaláson nyugszik és igy nemcsak fölösleges, de káros is minden kevésbbé lényeges adatot is vizsgálati iratokba foglaltatni. Mindenesetre több előrelátást kíván annak elhatározása, hogy mire és mennyire van szükség a főtárgyaláson : mint minden, még oly jelentéktelen adatnak megválogatás nélkül való Összehalmozása. De ha komoly követelmény a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség megvalósítása, akkor a vádtanács a főtárgyalás valódi feladatának követelményei elől ki nem térhet. Csak akkor fogja az eljárás mulasztásainak pótlását elrendelni, ha arra az eset megbirálásához szüksége van, vagy ha a kiegészítés a főtárgyaláson megfelelően nem eszközölhető; s csak az esetben fogja a vizsgálatot elrendelni, a hol arra valóban szükség van. Ezért a vizsgálat mellőzése miatt tett kifogásokat különös gonddal mérlegelje és ha a védelem szempontjából múlhatatlanul szükséges a vizsgálat elrendelése, akkor rendelje el, de a minden adat nélkül előadott kifogásokat utasítsa vissza. b) A vádtanácsnak joga van a főtárgyalásra hivatott biróság illetékességét hivatalból megvizsgálni, ha az iratok egyéb kifogás folytán is voltak eléje terjesztve. Az osztrák törvényt e kérdésben eltérőleg magyarázzák. Némelyek (mint pl. Mayer, Commentar II. rész, 57. lap) csakis az illetéktelenség miatt tett kifogás alapján vélik megengedni az illetékesség vizsgálatát, mert hivatalból minden biróság csak a saját illetékességét tartozik vizsgálni, de nem a másikét, mig mások (különösen Rosenblatt, Crim. Blatt 1876 46/7) ellenkező nézetben vannak. A javaslat szövege (263. §.) nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a vádtanácsnak kifogás nélkül is kötelessége az illetékesség vizsgálata. Lehet, hogy a cselekmény járásbíróság vagy közigazgatási hatóság ^hatásköréhez, vagy más törvényszék illetőségéhez tartozik, ilyenkor helyes, ha az állampolgárnak ama joga fölött, hogy illetékes birájától el ne vonják, a védtanács őrködik. Annál is inkább czélszeríí ez, mert a vádaláhelyezés szakán túl többé illetőségi kifogás nem tehető.
