Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVII. SZÁM. 39 A további intézkedésekre nézve az igazságügyi miniszter utasitása vagy felvilágosító értesítése irányadó. \ magyar állam területén tartózkodó külföldi államfőknek, valamint a követeknek házi és szolgaszemélyzete, a mennyiben a külföldi államfő vagy követ államának alattvalói, nincsenek ugyan a magyar állam biróságainak aláverve, azonban a jelen törvényben meghatározott feltételek fenforgása esetében letartóztathatok. Erről is az igazságügyi miniszterhez nyomban jelentés teendő. 32. §. Az országyülés képviselőházának tagjai megválasztatásuk után, a főrendek házának tagjai pedig a királyi meghivó levél keltének napjától fogva, terheltkép csak úgy idézhetők, esetleg csak akkor vezethetők elő, ha mentelmi jogukat az országgyűlés illető háza ugyanama bűncselekmény miatt felfüggesztette. A fennebb nevezettek ellen a személyes szabadságot érintő kényszerintézkedések különösen előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság, személymotozás, házkutatás, vagy lefoglalás mentelmi joguk felfüggesztése előtt csak tettenkapás esetében foganatosíthatók. A közös ügyek tárgyalására az osztrák-magyar monarchia másik állama részéről kiküldött bizottság tagjai ellen bűnvádi eljárás csak akkor indítható, illetőleg folytatható, ha mentelmi joguknak felfüggesztése ki van mutatva. Ha a terhelt a bűnvádi eljárás alatt szerzett mentelmi jogot, az eljárás mindaddig nem folytatható, mig a mentelmi jog felfüggesztése kieszközölve nincs. III. FEJEZET. A kir. ügyészség. 33. §. A kir. ügyészségnek kötelessége a tudomására jutott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában a nyomozást teljesíteni vagy teljesíttetni és a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni. Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, ennek tárgyában meghallgatása nélkül érdemleges határozat nem hozható. 34. §. A kir. ügyészség megtagadhatja a vád képviseletét, ha meggyőződése szerint a feljelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg. A kir. ügyészség azonban köteles a sértettet, a ki feljelentést (89. §.) vagy magánindítványt (90. §.) tett, esetleg a szükséges nyomozás teljesítése után, a vád képviseletének megtagadásáról indokolt, Írásbeli határozattal mielőbb értesíteni. 35. §. A kir. ügyészség, habár a vád képviseletét megtagadta vagy a vádat az eljárás folyamán elejtette, az iratokat a magán vád alapján megindított, illetőleg folytatott bűnvádi eljárás alatt is megtekintheti, vagy rövid időre hozzá leendő áttételöket kívánhatja és a közvád képviseletét bármikor átveheti.