Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
104 tett feljelentések folytán, hanem más okokból is felmerülhetnek, természetesen nem tartozik a büntető biró hatáskörébe és szerfelett elhúzná és gátolná a biínper lefolytatását és befejezését. Ezt megelőzi a 7. §. harmadik bekezdésében a büntető birónak adott az a felhatalmazás, hogy hasonló esetekben az érdekeltek egyikét külön eljárásra utasíthatja s bevárhatja ennek eredményét. A külföldi törvények közöl a német birodalmi büntető perrendtartás 261. §-a tartalmaz részben analog rendelkezést. Azt, hogy a bűnvádi eljárás megindításának elévülése az előleges kérdésnek jogerejű elintézéséig nyugszik, már az 1878. évi V. t.-ez. 109. §-a kifejezetten előirja. E tárgyban tehát nem volt szükséges újabb rendelkezés. A negyedik bekezdés egy külön eljárásnak rendszerint való bevárásáról, mint specialis esetről szól. Ennek szüksége akkor áll elő, ha a bűnperben az az előleges kérdés döntendő el, hogy valamely házasság érvényes vagy érvénytelen-e? A második bekezdésnek általános szabálya mellett nem lehet kétség az iránt, hogy a polgári bíróság határozata akkor sem bir a büntető biróra nézve kötelező hatálylyal, ha előleges kérdésül a házasság érvényessége vagy érvénytelensége szolgál. A bűnvádi Ítélet következményei aránytalanul súlyosabbak, mint a polgári Ítéletéi. Az előbbiek meghozásában tehát szabad kezet kell adni a birónak s nem lehet öt arra kötelezni, hogy valónak tekintse a polgári Ítélet megállapításait még akkor is, ha saját vizsgálata ennek ellenkezőjét derítette ki, vagy hitelességöket megingatta, hogy például a házassági bíróságnak nyilván téves tényadatait is Ítéletének alapjául fogadja el. Nem szorul bizonyításra, hogy a bűncselekmény alanyi elemeinek (szándékosság, vétkesség, beszámítás) méltatására a polgári bíróság határozata nem gyakorolhat befolyást. Mindazáltal a házasság oly nagy jelentőséggel bir nemcsak a közvetlenül érdekeltek, hanem az állam szempontjából is, hogy felette kívánatos, mikép érvénytelenségét az ilynemű ügyekkel rendszerint foglalkozó bíróság mondja ki és hogy ennek s a büntető bíróságnak határozata közt lehető ritka legyen az ellenmondás. Ez okból rendszerint követendő szabályul állítja fel a 7. §. negyedik bekezdése, hogy a házassági bíróság Ítéletét be kell várni és addig a bűnvádi eljárás felfüggesztendő. Két eset fordulhat elő: vagy folyamatban van már a házassági per, vagy még nincs. Mindkét esetben szabad keze van a büntető birónak, de mindkét esetben a szabály az, hogy a házassági bíróság ítélete a bűnvádi eljárás felfüggesztése mellett rendszerint bevárandó és ha még nincs folyamatban a házassági per, annak megindítására megfelelő határidő tűzendő ki. Minthogy megtörténhetik, hogy a büntető bíróság által a házassági per vagy más külön eljárás megindítására kitűzött határidő alatt a felek azt folyamatba nem teszik, erre pedig a feleket kényszeríteni nem lehet, vagy hogy a folyamatban levő eljárás menete oly hosszúra nyúlik, hogy alaposan lehet tartani a bűnvádi eljárás meghiúsulásától : ennélfogva figyelembe véve azt, hogy az alapul elfogadott elv szerint a polgári bíróság ítélete éppen nem kötelező a büntető bíróságra, ki kellett mondani, hogy a felfüggesztett bűnvádi eljárás a külön eljárás eredményének bevárása nélkül ismét folyamatba tehető és befejezhető (7. §. utolsó bek.). E rendelkezés, a biróság belátására hagyást kifejező permissiv alakja daczára, kötelező jelentőségű. Önként következik, hogy a büntető biró, ha a külön eljárásra utasított érdekeltnek késedelmeskedése vagy a házassági pernek, vagy más külön eljárásnak lassúsága miatt a bűnvádi per czéljának meghiúsításától kell tartani, nemcsak folytathatja az eljárást, hanem köteles is folytatni. 7. A lünc&elekmény minősítésének viszonya a birói hatáskörhöz (8. §.). Jelenlegi birói szervezetünk, melyet lényegileg a javaslat is alapul fogadott el, azon az elven nyugszik, hogy a büntető bíróságok hatásköre a bűncselekményeknek az anyagi
