Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
49 gyakorlaton alapuló meghízható Ítélkezése. Ezek okozzák, hogy az államhatalom a bűntettesek üldözésében minden polgárnak tevékeny közreműködésére számíthat, hogy a bűntettesnek a tényállás elhomályositására irányzott törekvését a tanuk becsületessége meghiúsíthatja, hogy a tanukat félelem vagy kedvezés ritkán tartja vissza a nyilvános vallomástételtöl és hogy a terheltnek engedett nagy védelmi szabadság daczára, az igazi bűnös ritkán kerüli el a büntetést. Hol azonban eme tényezők nincsenek meg, ott a nyomozásnak és vizsgálatnak nyilvánossá tétele veszélyes kisérlet volna. KülÖmben az előkészítő eljárás alatt Angliában sincs teljes nyilvánosság, mert a nyomozás, valamint a »grand jury« előtt lefolyó vád alá helyező eljárás titkosak s a vizsgálat alatt is kizárható a nyilvánosság. (Victoria 11., 12. t. 42. fej., 19 szak.). Mihelyt azonban a bizonyító anyagnak legszükségesebb része össze van gyűjtve s a vádlott, ha szökésétől kell tartani, fogságba van helyezve, a nyilvánosság rendszerint már nem veszélyezteti az eljárás czélját. Fennérintett jó oldalai, melyekhez még az is járul, hogy a felek képviselőinek lelkiismeretességét, figyelmét és ügybuzgóságát fokozza és gyakran alkalmat szolgáltat a bizonyítás kiegészítésére, a nyilvánosságot a későbbi eljárásban a helyes igazságszolgáltatás hathatós biztositéka gyanánt ajánlják. A javaslat a nyilvánosság kérdését a fennebbi fejtegetések eredményeinek figyelembevételével szabályozza. A nyomozás és a vizsgálat, valamint a vádtanács előtti eljárás (116. §., 261. §. első bekezdés) nem nyilvánosak. Az eljárásnak e szakában még a határozatoknak kibirdetése is a nyilvánosság kizárásával történik. Ennek egyik indoka az ; hogy jelentékenyen sértheti a terhelt érdekeit, ha mindjárt az eljárásnak legkezdetén köztudomásra kerül az ellene irányuló, sokszor alaptalan gyanú. Ellenben a törvényszék (293. §.) és az esküdtbíróság előtt tartott főtárgyaláson (337., 342. §§-) a járásbíróság előtti tárgyaláson (542. §.), valamint a kir. ítélőtábla előtti tanácsülésen (399. §.) és felebbviteli főtárgyaláson (418. §.) a semmiségi panasznak a kir. curia előtt tartott tárgyalásán (439. §.), végre a törvényszéknek felebbviteli tárgyalásán (553. §.) szabály a nyilvánosság s ez csak a közerkölcsiség és a közrend érdekében korlátozható, de ekkor is csak részben (293. §. negyedik bekezdés, 294. §.). Az újabb irodalom mindinkább kivánja és egyes, különösen a franczia codificatorius előmunkálatok, noha ez ideig tételes eredmény nélkül, meg is kísérlettek az úgynevezett »ügyfélnyilvánosság« keresztülvitelét. Ez azt jelenti, hogy a felek a bizonyítás felvételénél, és pedig a terhelt kihallgatásánál a vádló és a védő, — a tanuk és szakértők kihallgatásánál, illetőleg a szemle teljesítésénél pedig a terhelt, védője és a vádló, már a vizsgálat alatt is jelen lehessenek, kérdéseket, indítványokat és a vallomásokra észrevételeket tehessenek. Elvi szempontból ez nagyon jogos követelés, mert a vádló a vád részére való érvényesítés, a terhelt pedig védelmének elokészithetése végett rainden perbeli mozzanat tudomására és ellenőrzésére igényt tarthat. Gyakorlati nehézségek azonban nem engedik meg e kívánalomnak korlátlan kielégítését. Néha csak úgy van a vizsgálati cselekménynek sikere, ha arról a terhelt nem bir tudomással. A terhelt jelenléte gyakran zavarja és megfélemlíti a kihallgatandó tanukat s más egyéneket. A terheltnek több távol fekvő helyen teljesítendő cselekményhez való utazása, szállítása vagy képviselőnek küldése gyakran leküzdhetetlen nehézségekbe Ütközik. Nincs is az angolországin kívül más európai perrendtartás, mely az ügyfél-nyilvánosságot egész kiterjedésélten elfogadta volna. Ily ki nem próbált, merész újitásnak elfogadásától a javaslat is tartózkodott. Nem lehet sem tagadni, sem kicsinyelni annak veszélyét, hogy az ügyfél-nyilvánosság utján szerzett tudomásnak felhasználásával a terhelt és érdektársai a vizsgálatot összebonyolítsák, elhúzzák, sőt meghiúsítsák. Az is kétségtelen, hogy mig a kir. ügyészségnek és a vagyonos magánvádlóknak 7
