Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
CMLXXXVTT SZÁM. 113 Ha későbbi főtárgyaláshoz huszonhatnál több esküdt jelenik meg, az elnök a berendelt helyettes esküdteket berendeltetésöknek megfordított sorrendjében elbocsátja. 343. §. Ha az utólagos berendelés folytán vagy a nélkül legalább huszonhat esküdt jelen van, az elnök semmiség terhe alatt köteles kérdést intézni a felekhez, a magánfélhez és az esküdtekhez az iránt: nincs-e az utóbbiak közt olyan: 1. a kire nézve a jelen törvény 64. §-ának 1—4. pontjaiban felsorolt kizáró okok. nak valamelyike forog fenn; 2. a ki a vádlottnak elítéltetése vagy felmentése esetében hasznot remél vagy kártól tart; 3. kit abban az ügyben tanú vagy szakértő gyanánt már kihallgattak, illetőleg a fő tárgyalásra megidéztek ; 4. ki a vád tárgyává tett bűncselekményt feljelentette, vagy abban az ügyben mint esküdt, vádló, védő vagy a sértettnek képviselője működött ; 5. ki az állam hivatalos nyelvét nem érti ; 6. a ki testi vagy szellemi fogyatkozása miatt, vagy azért, mert ellene bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy csőd vagy gondnokság alá helyezés van elrendelve, az esküdtek jegyzékébe nem lett volna felvehető, vagy a kire nézve eme körülmények később merültek fel. Az, a kire nézve az 5. és 6. pontok alatt megjelölt okok valamelyike forog fenn, az esküdtek lajstromaiból is törlendő. Az az esküdt, a ki ellen az 1—4. pontok alatt felsorolt okok valamelyike forog fenn, az illető ügynek elintézésében nem vehet részt. A kizárásra nézve, az illető esküdtnek és a feleknek meghallgatása után, a bíróság végérvényesen határoz. Ha a fennebbi módon a megjelentek közöl annyian volnának kizárandók, hogy az esküdtek száma huszonnégynél kevesebb lenne: az esküdtszék megalakításához csak abban az esetben lehet fogni, ha abba a visszautasításra jogosult felek (344. §.) beleegyeznek s legalább annyi esküdt maradt fenn, a mennyi az esküdtszék megalakításához a 345. és 346. §-ok szerint szükséges. Ellenkező esetben az esküdtek a 342. §. második bekezdésében meghatározott módon oly képen egészítendők ki, hogy legalább huszonnégyen legyenek. 344. §. Ha a 343. §. szerint az esküdtszék megalakításához lehet fogni, az elnök által kijelölt biró mindegyik nem kifogásolt esküdtnek külön papírszeletre irt nevét felolvassa és a biróság asztalán levő urnába helyezi. A nem kifogásolt esküdtek közöl a felek annyit utasíthatnak vissza, a hánynyal tizenkettőnél, illetőleg, — a mennyiben az elnök pótesküdtek alkalmazását rendelte el (^46. §.), — ezek számánál is több név van az urnában. A visszautasítható esküdteknek felét a vádló, másik felét a vádlott utasíthatja vissza. Ha e szám páratlan, a vádlott egygyel több esküdtet utasíthat vissza. Több vádlott a visszautasítás jogát együttesen, ha pedig nem jutnak egyetértő Megállapodásra, váltakozva, abban a sorrendben gyakorolja, a melyben nevök a vádiratban előfordul. E szabályok értelmében kimondja az elnök, hogy a felek hány esküdtet és mily sorban utasíthatnak vissza. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXI. 1892—97. 15
