Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

114 CMLXXXVII. SZÁM. A visszautasítás jogának gyakorlását a vádlott védőjére, a magánvádló pedig képviselőjére bizhatja. 345. §. Az elnök az urnában levő papírszeleteket egyenkint kihúzza és mindenik papirszeletnek kihúzása és a rajta levő névnek felolvasása után kérdést intéz a felekhez, esetleg képviselőjükhöz (344. §. utolsó bekezdés), hogy az illető esküdtet elfogadják-e ? Erre a vádló és utána a vádlott »elfogadom« vagy »visszautasítom« szóval tartoznak nyilatkozni Nyilatkozatuknak okát adni nem szabad. A nyilatkozás elmulasztása elfogadásnak veendő. Mihelyt az elnök további nevet húzott ki, vagy a kisorsolást befejezettnek jelentette ki, a felek nem változtathatják meg tett nyilatkozatukat. Ha az elnök tizenkét olyan esküdt nevét húzta ki, a kiket egyik fél sem utasított vissza, vagy ha a felek visszautasító jogának kimerülte után a tizenkettőből hiányzó esküdtek neveit kihúzta: az esküdtszéket megalakítottnak mondja ki. 346. §. Ha előre látható, hogy a főtárgyalás hosszabb időre fog terjedni, az elnök egy vagy több pótesküdtnek alkalmazását rendelheti el és e czélból tizenkettőnél több esküdtet sorsolhat ki. Pótesküdtek azok lesznek, a kiknek nevét az elnök utoljára húzta ki az urnából. 347. §. Ha egy napra több ügy tárgyalása van kitűzve, az első ügyben alakított esküdtszék fog eljárni mindazokban az ügyekben, a melyekben a felek ebbe való beleegyezésöket az első ügy fótárgyalásának kezdetén kijelentettek. Az ilyen ügyek közvetlenül az első ügy után tárgyalandók, s azokban az esküdtszéknek újra való megalakítása elmarad, azonban az esküdtek minden ügyre nézve külön megesketendők. Az első főtárgyalás jegyzőkönyvének az esküdtszék alakítását feltüntető hiteles kivonata a későbbi főtárgyaiások jegyzőkönyvéhez csatolandó. Újra alakítandó az esküdtszék, ha a későbbi ügy csak az első ügyben eljárt esküdtszéknek elfogadását követő negyedik vagy még későbbi napon kerül tárgyalásra. 348. §. A kifogás folytán mellőzött (343. §.), a visszautasított (344. §.) vagy a ki nem sorsolt esküdtek, — azokat kivéve, kiknek nevét a lajstromokból kitörölték (343. §. 2. bek.), — ha az elnök másként nem rendelkezik, kötelesek az ülésszak végéig az esküdtbirósági főtárgyaiások ideje alatt a bíróság épületében tartózkodni. Az esküdtszék tagjai és a pótesküdtek kötelesek az egész főtárgyaláson az ítélet kihirdetéséig jelen lenni. Az elnök menti fel a szolgálat kötelessége alól azokat, a kik betegség miatt vagy más fontos okból kénytelenek távozni. Helyökbe a pótesküdtek a sorshúzás sorrendje szerint lépnek. Ha az elnök pótesküdtek alkalmazását nem rendelte el, vagy ezek nem elegendők, a fennebb említett esetben az esküdtek kisorsolása a 345. §. szerint folytatandó, esetleg az esküdtszék a 342. §. második bekezdése értelmében egészítendő ki. Utóbbi esetben a felek a kifogásolás és a visszautasítás jogát, — a mennyiben azt még nem merítették ki, — az esküdtszéket kiegészítő határozatnak kihirdetése után azonnal érvényesítik és a fötárgyalásra az elnök csak azt az esküdtet idézi meg, a kit a felek nem utasítottak vissza.