Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

112 CMLXXXVÏÏ. SZÁM. Az esküdtbiróság elnöke az egész főtárgyalás alatt köteles az esküdteknek hivatásuk gyakorlása tekintetében a felmerülő körülményekhez képest szükséges útmutatást megadni és őket kötelességeikre figyelmeztetni. 338. §. Az esküdtbiróság elnöke mindegyik esküdtbirósági ülésszakra a szolgálati lajstromban elősorolva levő harmincz esküdtet a törvényes következmények terhe alatt, szabályszerűen (79. és 80. §§.) és oly időben idézi meg, hogy az idézőlevél az esküdteknek legalább nyolcz nappal a főtárgyalás határnapja előtt kézbesítve legyen. A később, de még a főtárgyalás előtt teljesített kézbesítés nem menti fel az esküdtet a megjelenés kötelessége alól. Egy időben az esküdtek megidézésével a szolgálati lajstromban megnevezve levő tiz helyettes esküdt értesítendő, hogy az ülésszak alatt a főtárgyalások idejében lehetőleg lakásukon tartózkodjanak. A helyettes esküdtek felmerülő szükség esetén abban a sorrendben hívandók be, a melyben nevök a szolgálati lajstromban előfordul. 339. §. Az esküdtbiróság rendes ülésszakában a hatáskörébe tartozó ügyek közöl mindazok etbirálandók, melyekben a vádhatározat az ülésszak első napja előtt már jogerőre emelkedett. Ha a vádhatározat csak az esküdtbirósági ülésszak alatt lesz jogerőssé, az illető ügyben az esküdtbiróság főtárgyalásának a folyó ülésszakban való megtartását a biro^ csak a vádlott beleegyezésével és a vádló meghallgatása után rendelheti el. E határozat perorvoslattal meg nem támadható. 340. §. Az esküdtbiróság kérelmére olyan ügynek főtárgyalását, mely a 339. §. első bekezdése szerint a legközelebb következő ülésszakban volna elbirálandó, fontos okból végérvényesen más ülésszakra halaszthatja el. 341. §. Az esküdtbiróság birói tagjainak és a berendelt esküdteknek névjegyzéke legalább három nappal a főtárgyalás megkezdése előtt a fogva levő vádlottnak kézbesítendő, a szabadlábon levő vádlott részére pedig megtekinthetés végett a törvényszék kiadóhivatalába adandó. Az esetleg később megidézett esküdteknek nevét a vádlottal a főtárgyalás megkezdése előtt utólag kell közölni. II. Az esküdtszék megalakítása. 342. §. A fótárgyalásnak megnyitása és a vádlottnak személyes viszonyaira (133. §. első bekezdés) való kihallgatása után, a felek és képviselőik jelenlétében, mindig nyilvános ülésben és rendszerint minden ügyre nézve külön, meg kell alakítani az esküdtszéket. E czélból az elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy jelen vannak-e a megidézett esküdtek. Ha még huszonhat esküdt sem jelent meg, az elnök a helyettes esküdtek kőzöl, aí elmaradásnak törvényes következményeire való figyelmeztetés mellett, annyit idéz meg (338. §.) a hánynyal az esküdtek huszonhatnál kevesebben vannak.