Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-941
378 CMXLI. SZÁM. zatok ellen hatáskör-túllépés (excès de pouvoir) czímén emelt panaszokban ; a köztársaság elnökének rendeletei ellen emelt panaszok eseteiben (például közhivatalnok nyugdíj megállapítása kérdésében) ; a megyei tanácsosok (conseillers généraux) választása ellen irányuló panaszokban ; a ministerek intézkedései ellen emelt panaszokban, a mennyiben azok nem a rendes bíróság elé tartoznak, vagy a főnökségi tanács illetékességébe tartoznak; azon panaszokban, melyek a községi tanács vagy bármely érdekelt ícl által a megyefönök azon határozata ellen emeltetnek, melylyel a községi tanács határozatát megsemmisíti vagy a törvény erejénél fogva semmisnek jelenti ki ; azon panaszokban, melyek az érdekeltek által a megyefönök azon határozata ellen emeltetnek, melylyel a községi tanács határozatának megsemmisítését vagy törvény erejénél fogva semmisnek nyilvánítását visszautasítja; a köztársaság elnökének az államtanácsban kelt azon rendelete ellen irányuló panaszokban, melylyel a családnév változtatását vagy elönév felvételét megengedi; a pénziigyminister azon panasza tárgyában, hogy a franczia bank megsértette a bankra vonatkozó törvényeket és szabályokat; a franczia bank és a banktanács tagjai, valamint alkalmazottjai között keletkezett vit;ís ügyekben, ha azok az érdekeltek valamelyike által az államtanács elé vitetnek; azon panaszokban, melyek a bányaművelés folytatását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó határozat ellen irányulnak; oly panaszokban, melyek a megyefőnöknek az egészségre ártalmas vállalat részére telepengedélyezést megtagadó határozata ellen emeltetnek. Az államtanács van jogosítva az államfó'nek és a régi souveraineknek rendeleteit, melyek értelmezésének szüksége merül fel, magyarázni; továbbá az államtanács a belügyminister megkeresésére azon megyei, járási, községi tanácstagokat, kik feladatuk teljesítését megtagadják, közigazgatási vitás eljárás útján lemondottaknak nyilvánítja. Mint felebbvitcli közigazgatási biróság jár el az államtauács az alsóbb fokú közigazgatási bíróságok, nevezetesen a főnökségi tanács (kivéve azon kevés esetet, midőn az állami számszékhez megy a felebbezés) és a gyarmatokban szervezett közigazgatási biróságok ítéletei ellen beadott felebbezésekben. Az államtanácshoz felebbezhetok végre a ministereknek közigazgatási bírói minőségben hozott határozatai is. Meg van ugyanis engedve bizonyos esetekben, hogy az alsóbb hatóság állitólagos jogsértő intézkedése ellen, mely ellen az államtanácsnál mint közigazgatási bíróságnál lehet panaszt emelni, a sértett fél előzetesen a ministerial keressen orvoslást (recours). A minister az ily felebbezés fölött négy hónap alatt végzést hozni tartozik, lia ezt elmulasztja, a fél rendes panaszkérvény nyel (requête) fordulhat az államtanácshoz, mint közigazgatási bírósághoz, tartozik azonban igazolni, bogy előzőleg a ministerhez élt felebbezéssel. Mint semmitőszék (cour de cassation) működik az államtanács törvénysértés (violation de la loi), hatáskörtúllépés (excès de pouvoir) vagy a hatóságot megillető jog hibás alkalmazása (détournement du pouvoir) e&eteiben, vonatkozzék a határozat bármely közigazgatási ügyre vagy vitás közigazgatási kérdésre, annyira, hogy még a szabályrendelet-k is alá vannak vetve az államtanács ezen cassatorius hatáskörének. Az excès de poiivoirra alapított cassatorius hatáskör ily széles alkalmazása csak lassan, a judikaturába bevitt merész magyarázatok alapján fejlett ki, ma azonban általánosan el van ismerve. Kiterjed ez a semmitő jogkör a következő hatóságok határozataira: a felső közoktatási tanács, a megyei tanács (conseil général), a megyei választmány (commission départementale), polgármester, járási főnök (sous-préfet), megyefönök, minister, köztársasági elnök, — továbbá az ujonezozási felülvizsgáló tanácsok (conseils de révision cantonaux), nemkülönben az állami számszék intézkedéseire. Az államtanács intézi el a különböző közigazgatási biróságok közötti hatásköri összeütközéseket; a közigazgatási és birói hatalom közötti összeütközések eldöntése azonban kivétetett az államtanács hatásköréből és ma külön szervre, a tribunal des conflits-ra van bizva. Az államtauács előtti eljárást az 1879. évi augusztus 2-án és 1886. évi november 12-én kelt rendeletek szabályozzák.
