Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-941

358 CMXLI. SZÁM, 157. §. A tárgyalás megkezdése után a panasz visszavonásának vagy egyezség kötésének csak a biróság beleegyezésével van helye. 158. §. A tárgyalás a megtartás vagy folytatás lehetőségét kizáró akadályok eseteit kivéve, még a felek kölcsönös beleegyezésével sem napolható el. 159. §. A tárgyalás Írásbeli vagy szóbeli és közvetlen, de mindkét esetben kötelezően nyilvános. A nyilvánosságot az ülésekből, ha azt a közerkölcsiség vagy más közérdekű tekintet követeli, bírósági határozattal előre ki lehet zárni, vagy a tárgyalás folyama alatt megszüntetni. A nyilvánosság kizárása esetében a tárgyalást a feleknek és meghatalmazottaiknak, továbbá a tanuknak, szakértőknek s a felek mindenike által kijelölhető két-két kifogástalan bizalmi férfiúnak jelenlétében kell megtartani, illetőleg folytatni. A bizalmi férfiak kijelölésének elmulasztása, vagy a kijelöltek távolmaradása a tárgyalás megtartását, illetőleg folytatását nem akadályozza. 160. §. Szóbeli és közvetlen tárgyalás tartásának mind az elsőfokú, mind a felső közigazgatási biróság előtt csak az elsőfokú eljárásban és akkor van helye, ha ezt a panaszló a panasziratban vagy a bepanaszolt a védiratban kifejezetten kiváuja, vagy ha annak elrendelését a biróság az ügy állásának tisztázására szükségesnek találja. Minden más esetben, felebbviteli fokozatban pedig minden esetben írásbeli a tárgyalás. 161. §. Az írásbeli tárgyalás az ügy állásának kivonatos előterjesztésével veszi kezdetét. A tárgyalás során a biróság minden tagjának jogában áll az előadótól felvilágosításokat kívánni s valamely irat vagy az összes ügyiratok felolvasását követelni. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóság jelentését s a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére vonatkozó közig, főhatósági, illetőleg ministeri nyilatkozatot minden esetben fel kell olvasni. 162. §. A szóbeli tárgyaláson mindenekelőtt a panaszló terjeszti elő a tényállást és bizonyítékokat; egyúttal megjelöli az igénye támogatására szolgáló jogalapokat s kivánatát kifejezi. A panaszló előterjesztése után a bepanaszolt fél védelmének előadása következik. Hogy ezen alkalommai a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokban foglalt, illetőleg a panasziratban és a védiratban leirt, vagy a bizonyítási eljárás rendjén tisztába hozott tényállás módosítása s új bizonyítékok felajánlása mennyiben vehető figyelembe: azt esetrölesetre a biróság határozza meg. A felek nyilatkozata után a jelenlevő tanuk és szakértők hallgattatnak ki. A bíróságnak kötelességében áll a tényállás teljes tisztázására minden lehetőt elkövetni. E czélból a biróság elnöke és tagjai a felekhez, tanukhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek.