Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
DGCLX1V. SZÁM 77 A múlt évi rendkívüli nyári árviz alkalmából összegyűjtve azokat az adatokat, melyek e folyó rendezése szempontjából a helyszíni bejárásokból elém kerültek, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Vág rendszeres szabályozása tekintélyes összegeket fog igényelni. Miután azonban e téren is csak fokozatosan járhatunk el, azért a Vág-folyó egységes szabályozására csak 1,500.000 frtot vettem fel, melynek beépítését legnagyobb részben annak legalsó szakaszára kivánom fordítani, mint a hol a hozzáfűződő érdekek a legnagyobbak és aránylag kevés költséggel a legtöbb haszon és eredmény érhető el. A munkálatok olyképen fognának végrehajtatni, hogy egyúttal Komáromtól Tornóczig a Vág rendszeres hajózását is lehetővé tegyék. X. A Dráva. A Dráva-folyó egységes szabályozására a tervek elkészültek. A Dráva ma összes folyóink kőzött a legjobban van elfajulva; még a múlt század végén megkezdett és a jelen század első felében nagy számmal végrehajtott átvágások, melyeknek azonban túlfejlődését annak idején sem siettek meggátolni, annyira kivetkőztették a folyót eredeti jellegéből, hogy a zátonyos, túlszéles szakaszoknak egész lánczolatát képezi. És hogy a hajózás ily állapotok közepette teljesen nem szünetel, az egyedül annak a tekintélyes víztömegnek köszönhető, melyet e folyó legkisebb vizénél is hömpölyget medrében (másodperczenkint mintegy 250 köbmétert), mely körülménynél fogva a Dráva a Duna és Száva után azonnal harmadiknak sorakozik, vagyis a Tiszát is megelőzi. Az előirányzott 4,500.000 frtból a Barcson aluli szakasz legsürgősebb munkálatait kivánom megkezdeni és befejezésre juttatni. E szakaszra az á'lam 1867-től 1893-ig 1,829.562 frt 30 krt költött, melylyel azonban jórészt csak az Eszék és a torkolat közötti legnagyobb rendetlenségek lettek némileg helyrehozva. E folyó esése oly rohamos, partjai oly lazák, vízmennyisége pedig oly jelentékeny, hogy csakis rendszeres mederrendezéssel a normális szélességben alkalmazandó párhuzamos müvekkel lehet eredményt elérni és biztosítani, a mi annál többe kerül, mert a szükséges követ fem lehetséges közvetlen közelségben és különösen a folyó felsőbb szakaszán beszerezni honnét a viz Önerejével lenne olcsón leszállítható. XI. A Mura. A Mura egységes szabályozására a tervek jelenleg állanak kidolgozás alatt, miért is a költségek tekintetében semmiféle számitások nem állanak rendelkezésemre. Azonban az állapotok közvetlen az osztrák határtól lefelé oly tarthatatlanok, hogy hosszabb ideig nem maradhatnak az ottani érdekeltek óriási kára nélkül megoldatlanul. Nevezetesen a Mura Grácztól lefelé 70 kilométert meghaladó hosszaságban két kőpart közé van fogva, honnét a viz és a nagymennyiségű hordalék konczentrálva zúdul a magyar határra és ott természetszerűleg nemcsak óriási károkat okoz, hanem számos község belterületét is elsöpréssel fenyegeti. Ily körülmények között az osztrák határhoz kapcsolkozó szakasznak rendezésére 500.000 frtot kellett előirányoznom, hogy a legégetőbb bajokon segitve legyen. XII. A Szára. A Száva a Duna után legnagyobb folyónk, mely e mellett oly rendes, szabályos Mederben hömpölyög, mintha mesterségesen vájt csatorna volna. Csakis egyes pontokon, nevezetesen a Bosna és Drina torkolata körül vannak nagyobb hajózási akadályok azon nagymennyiségű hordalék következtében, melyeket e folyók a Száva medrébe zúdítanak.