Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
76 DCCLXIV. SZÁM. A Duna után forgalmi tekintetben azonnal a Bega-csatorna következik, melynek 1892. évi forgalma 6 Va millió, 1893. évi forgalma pedig valamivel még emelkedett. Ezen forgalom még sokszorosan volna növelhető, ha e csatorna a legkisebb vízállásnál is mélyen gázló hajókkal volna járható, a mi csak zsilipes csatornává való átalakítása útján érhető el. Addig is azonban, mig erre az alkalmas időpont bekövetkezik, szükségesnek mutatkozik azon nagy forgalom lebonyolithatására, mely Nagy-Becskerek és Titel között jelentkezik, a Begának alsó szakaszát megfelelően szabályozni. Ennél hasznosabb beruházás — a hajósok egyhangú véleménye szerint — a mai körülmények között alig végezhető. Épen igy elodázhatlanná vált a Temes-folyó alsó szakaszának szabályozása, nemcsak azon összegek gyümölcsöztetése miatt, melyeket a folyó alsó szakaszának hajózhatóvá tételére az állam már eddigelé fordított és a melyek összege 1867-től 1893-ig bezárólag 491.397 frt 64 krt tesz ki, hanem annál az oknál fogva is, hogy a Duna és Temes közt elterülő és mintegy 60.000 holdnyi ártér mentesítése sem történhetik meg addig, mig a Temes torkolata véglegesen rendezve nincsen. Mindezeknél fogva a Temes és Bega alsó szakaszainak szabályozására 1,000.000 frtot irányoztam elő. VIII. A Mom. A Morva-folyó egységes szabályozására a tervek még a múlt év tavaszán elkészültek és az osztrák kormánynyal közölve lettek. Az osztrák kormány a maga -részéről hasonlólag állított össze terveket, melyeknek közős helyszini tárgyalása az országos vegyes bizottságok útján még a nyár folytán végbement. Ugy az általános irányelvekre, mint a legtöbb részletre nézve teljes megegyezés jött létre, azon csekély eltérések kiegyenlítése, melyek még fennállanak, rövid idő alatt várható, és igy a szabályozás megkezdhetésének mi sem álland útjában. Tekintettel arra, hogy az osztrák tartományokban végrehajtott szabályozások és ármentesitések a magyar területet már is több ponton érzékenyen sújtották, tekintettel továbbá arra, hogy a felső Morvának szabályozása — ha az alsó szakasz megmarad mai rendezetlen állapotában — a már is tűrhetetlen állapotokat még csak fokozni fogná, és a különben rendkivül értékes és mintegy 30.000 holdnyi hazai Morva-ártért a pusztulásnak dobná oda: a lehetetlenséggel volna határos, hogy a folyó szabályozása elől immár kitérhessünk. Mihez járul még az a körülmény is, hogy az osztrák kormány komolyan el van határozva e kérdést a lehető legrövidebb idő alatt megoldani és igy a szomszédi viszonynál fogva sem lehetne ez alól kitérnünk. A költségek, melyek a Morva medrének szabályozásából a magyar államra hárulni fognak, — a közös tárgyalás befejezetlen volta miatt — még pontosan meg nem állapithatók, azonban lVa millió körül mozognak; miért is a költségek felosztásában ezt az összeget irányoztam elő. IX. A Vág. A Vág-folyó egységes szabályozására tervek még nem állanak rendelkezésemre, miért is első sorban azoknak elkészítése iránt intézkedtem. A Vág folyó szabályozásához oly nagy vidék mezőgazdasági és forgalmi érdekei fűződnek, hogy az általános keretből annál kevésbé tartom e folyót kihagyhatónak, mert ez ideig — egyes kisebb helyi érdekű munkálatoktól eltekintve — annak rendezésére vajmi kevés történt, sőt az állami kezelés alatt álló folyók sorozatába sem lett felvéve.
