Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
» 74 DCGLXIV. SZÁM. Tekintettel azonban ama kedvező fejlődésre, melyet az átvágások utóbbi években a végzett munkálatok folytán feltüntetnek, alapos kilátás van reá, hogy a Tiszánál az átvágások bővitése czímén jelentékeny megtakaritás lesz elérhető, mig ellenben a Bodrog-folyó szabályozásánál nagyobb összegre lesz szükség, mert a mint ismeretes, e folyón csakis néhány átvágás bővitése és kiemelése vétetett czélba addig is, mig a rendszeres szabályozásra a tervek elkészülnek. Mindezekre való tekintettel a Tiszának és Bodrognak 12 év alatt végzendő szabályozási munkálataira 12 millió forintot irányoztam elő, a mi által az 1894. III. t.-cz.-ben a folyók szabályozására megállapított idő egy évvel ugyan kitolatnék, azonban ebből semminemű hátrány nem fog származhatni, mert egyrészt ezen egy évi különbözet számitásba alig jöhet, másrészt pedig a tervbe vett lényeges munkálatok mind végre lesznek hajtva, csakis a legkevésbbé fontosak maradnak legutoljára. A Tisza és Bodrog szabályozása a törvényhozás szentesítését elnyervén, azoknak bővebb tárgyalásába bocsátkozni nem kivánok. IV. A Körösök. A Körösök völgye a magyar Alföldnek viszonylag legalacsonyabb teknőjét képezi, melyet északról és nyugatról a Tiszahát, délről pedig a Maroshát övedznek: óriási területeknek, melyek sokszorosan túlhaladják — maguknak a Kőrösöknek árterületét — kiáradt és csapadékvizei itt gyűltek jóformán a geológiai időktől fogva egybe. A Maros folyó e völgyet a történeti időkben ugyan kevésbbé háborgatta, azonban a Tisza árvizei mindaddig jóformán évenkint meglátogatták, mig Tisza-Dobnál az u. n. Széchenyitöltés fel nem épült. A Kőrösök alsó szakaszát a csekély esés mellett a rendkívüli kanyargósság jellemezte. A szabályozási terv tehát, melynek végrehajtása 1880-ban kezdődött, az átvágásoknak teljes szelvényre való kibóvitésével mindkét irányban segíteni van hivatva, a mennyiben a SebesKőrös torkolatától a Tiszáig terjedő 2337 kilométernyi természetes folyást, melynek esése nagy viznél 2T?8 méter, kis viznél 3G78 méter volt, 141*6 kilométerrel röviditi meg, vagyis a 92 # i kilométer hosszúságú szabályozott folyó az eredetinek 0'89 0 /o-a lesz. Miután a Kőrösök szabályozási terve hivatali elődömnek 1892. évi működéséről szóló jelentésében részletesen van ismertetve, azért itt csak annyit kivánok megemlíteni, hogy a Kőrösök szabályozására az állam 1893. év végéig 5,831.204 frt 41 krt költött és az előirányzatba vett 2,500.000 frttal e folyó rendezése is oly stádiumba fog jutni, hogy a még hátralévő rész befejezése lassúbb tempóban és minden hátrány nélkül végrehajtható lesz. V. Szamos. A Szamos folyó mentén annak kanyargásai közé beékelve fekvő számos község, főképen a jégtorlódásoktól okozott elöntések, valamint a Szamos partszakadásai miatt kettős veszélyeztetésnek van kitéve, mely bajok évről-évre öregbednek, min csakis a folyó medrének rendezésével lehet segíteni. A jégtorlások a Szamosnak Szatmártól a torkolatig terjedő szakaszán majdnem kivétel nélkül évenkint számos szakadást okoznak, a partomlások pedig évről-évre pusztítják a Szamos menti községek belsőségeit és lakosságait, úgy, hogy e tekintetben folytonosak a panaszok, a melyek orvoslását immár elhalasztani nem lehet, sőt több esetben már is oly partok védelméről kellett gondoskodni, melyek a szabályozás után a holt mederbe fognak esni. A kérdéses Szamos-szakasz mederrendezésére vonatkozó egységes tervek szerint a szükséges átvágások, melyek nagyobb része már az 50-es években lett kiásva, partbiztositások és
