Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
DCGLXIV. SZÁM. 73 Kis-Duna felső torkolatának rendezésével együtt, a mintegy 150 kilométernyi hosszú vonalon 17 millió forintot igényelnek, a mintegy 50 kilométernyi hosszú promontori Dunaág szabályozására az 1891. évig mintegy öt millió frt lett fordítva a midőn tehát 600 kilométert meghaladó szakaszra 28 millió irányoztatik elő, az az eddigi kereteket nemcsak nem lépi túl, hanem azokon tetemesen belül marad. A munkálatok sorrendjére nézve határozott programmot nyújtani felette bajos volna, mert a mezőgazdaság és hajózás érdekei majd az egyik, majd a másik munkát tolják előtérbe: hogy azonban a Dunán a végleges állapotok mielőbb beállhassanak, arra nézve a legelső teendők közé fog tartozni a tervezett átvágásoknak kiemelése, mert ezeknek kiképződése hosszabb időt igényelvén, mentül előbb veszszük azokat foganatba, annál gyorsabban fogjuk a kitűzött czélt, a Közép-Duna szabályozott állapotát elérhetni. A hajózás szempontjából — az érdekelt hajózó szakkörök véleménye szerint az elsőrendű akadályok a következőleg csoportositandók : Hogy 20 deciméter mélyen gázló hajókkal Ó-Moldovától Duna-Radványig fennakadás nélkül lehessen közlekedni, erre nézve a következő hajózási akadályok távolitandók el: u. m. Zimonynál, a Tisza-toroknál, Futak-Palánka között, Staklárnál (Marienprut-sziget), Vörösmarth-Bezdán között, Szekcső alatt, Dombori-Fajsz között, Ordas-Solt között, Duna-Vecsénél, Szalk fölött, a szentendrei sziget alsó sarkánál, Gödnél, Vácz-Maros között Helemba-szigetnél, Esztergom fölött Táthnál. Ezek között ismét a legrosszabb szakaszok az ordas-solti, a palánkai, a tisza-toroki és végül a zimonyi. A másodrendű és harmadrendű hajózási akadályok a hajózási útnak kisebb vízállásoknál igen szűk volta s a mélyebb helyeken egyik oldalról a másikra való hirtelen átmenete, és a Duna apadásakor a kitáguló medrekben történő lerakodások, valamint az éles kanyargások, vagy vizmegoszlások miatt állanak elő. Azonban a végrehajtás ideje alatt ezekben is változások állhatnak be, egyes akadályok növekedhetnek, mások kevesbedhetnek a vizek járása szerint, miért is a munkasorrendet csak évről-évre lehet megállapítani, ha a rendelkezésre álló összegeket a legczélszerübben kivánjuk felhasználni; éppen úgy a bemutatott tervek is a foganatosítás előtt a mindenkori helyzethez képest új felvételek alapján átdolgozandók lesznek, illetve az évi programmok részletes tervek alapján lesznek megállapitandók. Csakis ily eljárással, mely a Felső-Dunánál, a Kőrösöknél és a Tiszánál már kiváló sikerrel alkalmazásban van, remélhető és várható, hogy a Közép-Duna nagyfontosságú szabályozása úgy műszaki, mint pénzügyi szempontból ki fogja elégíteni mindazokat az igényeket, melyeket méltán fűzhet hozzá az ország. Tekintettel arra, hogy iparkodni fogok a végrehajtásnál a lehető legtakarékosabban eljárni, tekintettel továbbá arra, hogy a 28 millió frtra tervezett munkálatokat nem mind szükséges az első 12 év alatt foganatosítani és azok egy részét hosszabb időre is ki lehet tolni: jelen alkalommal a Közép-Duna egységes szabályozására a sürgős munkálatok végrehajtása czéljából csakis 20 millió frtot vettem fel a költségek felosztásában. III. A Tisza és Bodrog. A Tiszára az állam 1867-től 1893-ig bezárólag 20,194.535 frt 44 x /2 krt, a Bodrogra pedig 409.831 frt 63 krt költött. Az 1894 : III. törvényczikk értelmében a Tiszára 17 millió forint lett engedélyezve, ebből az 1894. év végéig mintegy három millió forint használtatott fel, maradna tehát 14,000.000 frt. FŐRENDI IROMÁNYOK. XVI. 1892—97. 10
