Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
72 DGCLX1V. SZÁM. minister illetékessége alá tartozván, ezért a folyam eme szakaszának ismertetése és a munkálatok részletezése jelen javaslat keretén kivül esik. A fentebbiekben főbb vonásaikban ismertetett tervek és munkálatok költségei 25,521.225 forint 16 krra vannak előirányozva, minthogy azonban a szabályozás csak hosszabb időtartam alatt vihető keresztül, ez idő alatt pedig nemcsak az egyes évek szerint megállapítandó munkaprogrammnak megfelelő új építkezéseket kell teljesíteni, hanem az előző években már létesített építményeket is fenn kell tartani, ki kell egészíteni, azért e czélra a fentebbi költségekhez azoknak mintegy 10°/o-a lett hozzáadva, mibe a felügyelet és ellenőrzés költségei is bele vannak értve. E szerint tehát az összes munkálatok költségei kerek számban 28,000.000 frtot tesznek ki. A Közép-Duna szabályozására készült tervezeteknek vázlatos ismertetése végül a követ, kezőkben foglalható egybe. A 28 millió forintra számított költségeket túlnyomó részben a mederrendező és partbiztositó munkálatok veszik igénybe. Az újonnan kiásandó, vagy bővítendő átvágások száma 9, az elérendő útmegrövidülés mintegy 34 kilométer. A promontori Dunaág szabályozásának teljes befejezésére még mindig 3,250.000 frtot meghaladó összeg szükséges, melyből 500.000 frt esik a csepelszigeti töltések kiépítésére, mi nélkül a szabályozás befejezettnek nem volna tekinthető. A soroksári ág — elzárása előtt — a vízmennyiségnek mintegy harmadát vezette, hogy a promontori ágon ezen viztöbblet nagyobb duzzadás nélkül lefolyhasson és hogy egyúttal a jégtorlódásoknak is ott eleje vétessék, arra nézve szükségessé vált a szelvényeket megbőviteni. Költségkímélés szempontjából az első kotrásokat csak kisebb mértékben hajtották végre, számítva egyúttal arra, hogy a viz eleven erejével is fog a munkálatokon segíteni, ezen körülmény azonban csak kis mértékben valósult, miért is elkerülhetetlenné vált az agyagosabb, kötöttebb altalajban a szelvényeket a teljes méreteknek megfelelően kiemelni. Nem ugyan hajózási, de a székes főváros árvédelmi biztossága szempontjából ezeket a munkálatokat végre kell hajtanunk. Ha a javaslatba hozott munkálatokat nagyban és egészben tekintjük, azt találjuk, hogy azoknak nemcsak költségileg, de számilag is túlnyomó része a duna-radvány-dráva toroki szakaszra esik. Ennek egyszerű magyarázata abban a körülményben kereshető és található meg, hogy úgy a jéglevonulás, valamint a hajózás akadályai leginkább e szakaszra esnek. A Dráva betorkolása alatt részint a nagyobb víztömeg, részint a Dráva'árvizeinek rendszerint előzetes levonulása következtében a viszonyok minden irányban már sokkal kedvezőbbek. Ebből magyarázható tehát ki, hogy mig a Dráva-torokig iparkodott a tervezet a normális meder szélességet lehetőleg mindenütt biztosítani vagy előállitani, addig a Dráva-torkon alul valóban csakis a legszembeötlőbb bajok orvoslására, illetőleg azok megelőzésére terjeszkedik ki. Különösen kiemelendő, hogy valamely folyam egységes szabályozási terve nem szoritkozhatik a ma legsürgősebb munkálatok végrehajtására, hanem okvetlenül tekintettel kell lennie arra is, hogy a mederviszonyok továbbra el ne fajulhassanak, mert különben méltán érhetne a vád az előrelátás hiánya és az ebből származó sokkal tetemesebb költségek miatt. Bármily magasnak látszassék is az első pillanatra a 28 millió frtra számitott költség, melynél nagyobb összeg eddigelé folyószabályozási czélra egyszerre még nem kéretett, mégis tekintettel a folyam rendkívüli méreteire, másrészt szabályozást igénylő nagy hosszúságára, azt inkább kevésnek, mint túlságosnak kell mondani. A Felső-Duna teljes, mindkét partnak kővel fixirozott szabályozásánál kétségtelenül sokkal nehezebb viszonyok és körülmények között a munkálatok a mosoni és érsekújvári
