Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
DCOLXIV. SZÁM. 69 kisebb-nagyobb szigetek közt két és többfelé ágazik. A meder majd telette kibővül, majd pedig hirtelen összeszűkül, minek természetes következménye, hogy a folyam a különben is mélyen fekvő partokat majd alámossa, majd meg a medret elzátonyositja. Ily viszonyok közt nemcsak erős jégtorlódások támadnak, hanem a hajózás útjának iránya is bizonytalan és terjedelmes parti birtokokat nem lehat rendes művelés alá venni, sőt a távolabb fekvő művelt tereket is az árviz folyton fenyegeti. Ezenkívül a Szekcső alatti szigetnél, nemkülönben Bezdán alatt egész Vörösmartig, hol a meder igen széles és zátonyos, elsőrendű hajózási akadályok vannak. Eddig e szakasz rendezése végett négy átvágás létesittetett, de ezek egyike, a Kis-Kőszeg alatti blazsoviczai átvágás, épen nem fejlődik, a másik pedig, mely közvetlenül a Dráva torka felett van és rendeltetése volna azt javitani, igen lassan képződik. Ezenkivül az állam több éven át nagyobb pénzösszegeket fordított az apatini omló part biztosítására, mely munkálat még jelenleg is folyamatban van. Különösen fontos a Kis-Kőszeg és A patin közötti folyamrész szabályozása, a mennyiben a folyam itt leginkább van elfajulva, a Dunán itt egy 6 1 /* kilométer hosszú átvágás van tervezve. Mindeme munkálatok költsége összesen 4,975.613 frtra van előirányozva. A drávatorok-ujvidéki folyamszakasz 130 kilométer hosszú. E szakaszon a folyam jellege Borovóig a következő: Dályáig erős nagy kanyart képez, melynek iránya azonban a szlavóniai jobbparti magaslatok által mintegy meg van szabva, úgy, hogy azon irányváltozásokat csak felette nagy költséggel lehetne t<nni; de az nem is szükséges, mert a főmeder általában elég fejlett, kivéve a Dálya feletti reszt, hol az a víz nagyobb megoszlása miatt sekélyes. Azonban a staklár-marienpruthi mederrészen, mely elsőrendű hajózási akadályt képez, a hajózás már -f-2'0 vízállásnál a főmederben akadályozva van s kénytelen a szontai ágban, keresni utat. Elzátonyosodás miatt harmadrendű hajózási akadály van a Drávatorok alatt Almásnál és a Kolityi-szigetnél, hol a hajók a főmederből a mellékágba szorulnak. A folyamnak nagyobb megoszlása van Almás alatt is, de itt ma még a meder csak rövidebb hosszban sekélyes. Ezeken kívül a folyam egyes helyeken partjait erősen mossa s ily pontokon, a mennyire lehetséges, további elfajulások ellen az omlások megakadályozása szükséges, kiváltképen a baloldalon. A Dráva vizével szaporodott Duna éles kanyart alkot Borovo előtt s Mohovo és Sarengrad között. Kisebb-nagyobb elágazása azonban több helyen van, a hol azután a különben mély meder egyszerre sekélyebbé válik. Legzátonyosabb a palánka-ilok-nyesténi folyamrész, minek oka a viznek két nagy ágban való megoszlásában és a két ág előtti közös meder túlságos kibővülésében van. Itt a meder annyira el van fajulva, hogy már közép vízállásnál, közvetlenül Palánka előtt a hajózás nagy nehézségekkel küzd és majd a jobb-, majd a baloldalon van a hajóút Nagyobb mérvű partmosások Borovo és Vukovár közt, továbbá Mohovóval szemben O-Bukin felől az ottan igen éles, kettős ágú kanyarban vannak. Kisebb mosások egyebütt is fordulnak elő, azonban azok a jobbparton a meder szélén kezdődő magaslatok által mintegy korlátoztatnak, a balparti oldalon pedig inkább csak kevésbé értékes, mélyen fekvő területeknél és itt is csak rövid vonalban észlelhetők. A folyamszakasz most emiitett jellegénél fogva a szabályozásnak főczélja a borovovukovári omló part biztosítása, továbbá a mohovo-sarengrádi éles és kettős ágú kanyarnak ^vágással való kiigazítása és az oldalágak elzárása. Legfontosabb az előbb emiitett okokból a Palánka-ilok-nyesténi folyamrész rendezése, hogy azon a hajózást és a jégzajlást nehezítő nagy akadályok mielőbb megszűnjenek.
