Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
70 DCGLXIV. SZÁM. Elsőrendű hajózási akadály a Palánka-Futak közti mederrészben fordul elő, mig Novoselo alatt és Bukinnál, hol a főág teljesen elfajult és a hajózás a mellékágban történik, nemkülönben Sarengrád fölött harmadrendű hajózási akadályok vannak. Sarengrád fölött a bukini saroknál a mederben kövek is vannak elszórva, a melyek — 3 méterre eltávolitandók lesznek. Ezen hajózási akadályokban a mohovói átvágás gyökeresen segit. Csép fölött harmadrendű hajózási akadály van. Csép és Futták között, hol a viz a szigetek között szerteágazik, számos kisebbnagyobb hajózási akadály van, melyek közüí némelyik a hajózásra nézve elsőrendű nehézséget okoz. Az előirányzott munkálatok költsége 3,238.185 frtot tesz ki. Az ujvidék-zimony-belgrádi folyamszakasz hossza 105*7 kilométer. Ezen szakaszon a Duna éles kanyart csupán Újvidék és Pétervárad között alkot, általában pedig hosszú és szelid hajlású kanyarokban mozog. A meder mélysége kielégítő, kivéve O-Szlankaménnél a Tisza beömlése felett és alatt levő folyamrészt, hol a meder felette el van zátonyosodva és a folyamot két sziget két-két nagy ágra osztja. A Tisza vizlefolyási viszonyainak javítására legfontosabb tehát ez a folyamrész szabályozása, mely azonban a Tisza mederrendezésével lévén kapcsolatos, ennek keretébe vétetett fel s ebben fog megoldást nyerni. Ezzel egyúttal meg lesznek szüntetve azok az elsőrendű hajózási akadályok is, melyek a Tisza torkolatában jelenleg fennállanak. A péterváradi szűk és hirtelen kanyar alsó részében egy régi várrom van a mederben, mely kisebb vízállásnál a hajózásra veszedelmes. Ennek lehető mélyen való eltávolítása 1893. évben már megkezdetett, miért is ezúttal e munkálatot a Közép Duna egységes szabályozási tervébe felvenni nem kellett. Igen elfajult a Duna Zimony és Belgrád között, minek oka a túlszéles kettős elágazásban keresendő. Tekintettel a Zimony és Belgrád közötti élénk forgalomra és ennek lehető fejlesztésére, valamint a vizfolyási viszonyok javitására, mindkét ág szabályozása szükséges. Egyéb helyeken a folyam itt-ott partjait mossa ugyan, de nem oly mértékben, hogy ott a mielőbbi orvoslás szükséges lenne. E szakaszon szükséges munkálatok költségei összesen 2,155.745 frtban vannak előirányozva. A belgrád-báziási folyamszakasz hossza 96 kilométer, melyen a Duna számos kisebbnagyobb szigetet alkot és ezek között többfelé elágazik. Ily viszonyok közt a hajóközlekedésnek, némely helyeket kivéve, hol az ágakban gyakran utat cserélni kénytelen, nagyobb nehézségei csak azért nincsenek, mert a folyam a Száva víztömegével szaporodván, a sekélyeken a legkisebb vízállásnál is a vizszin — oly mértékben, hogy a hajóknak szükséges mélység hiányoznék, — alá nem száll. Ugyanezért jégzajlásnál oly veszedelmes torlaszok, mint a felsőbb szakaszokon, nem keletkeznek. Ezek különben ma még csak a pancsova-kubini ármentesitő társulatra nézve birnak jelentőséggel. A Pancsova feletti nagy sikra, melyet, védtelen voltánál fogva, a Duna kisebb áradásai is elborítanak, a jógtorlaszok a helyzetet természetesen alig súlyosbíthatják. Sokkal kedvezőtlenebbek a viszonyok vizlefolyási tekintetekből. A Pancsova és Kubin közötti sik az árvizek elöntései ellen, már védve van ugyan, de e vonalon a folyam több helyen partját mossa és a védelmi vonalak felé közeledik, mi, ha vége nem vettetiK, rövid időn az árvédelmet igen meg fogja nehezíteni.
