Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
68 DCGLXIV. SZÁM. A promontori Dunaág ezen kiegészitö munkálatai összesen 3,250.328 frt 20 krban vannak előirányozva. A ráczalmás-paksi 52 kilométernyi folyamszakasz a Közép-Dunának hajózási szempontból a legrosszabb része. A zátonyoknak, elszélesedett medreknek, melyek a jégtorlódásoknak is állandó fészkei, jóformán szakadatlan lánczolatát képezi. A munkálatok túlnyomólag párhuzamos művekből és partbiztositásokból állanak, kotrások csak ott fordulnak eló, hol a hajózás fentartása azt elengedhetetlenné teszi. A költségek 2,958.516 frtra vannak előirányozva. A paks-baja-szekcsői 85 kilométernyi folyamszakaszon nagyobb hajózási akadályok nem fordulnak elő, azonban a legnagyobb és leggyakoribb jégtorlódások itt keletkeznek. Paks alatt a század első felében két átvágást létesittettek a Dunán, u. m. a faddit és a bogyiszlóit. A faddi új Duna — felette és alatta, nem lévén a medre kellően szabályozva — elfajulásnak indult s eleje és a bogyiszlói átvágás előtti rész, a partalámosások következtében felette kiszélesedett. Ennek következményei ismét elzátonyodás és mindjobban erősbülő jégtoiiódások lettek, melyek 1891., de különösen 1893. évben már oly fokúvá váltak, hogy a közvetlen parti vidéket az okozott elárasztásokkal a legnagyobb veszedelembe ejtették s Gerjen községet nagy részben elpusztitották. Ezen a szakaszon a megtámadott partok védelméte 1878. évtől kezdve az állam fokozott figyelmet fordított és tiz költséges műépitményt létesített. Ezeknek köszönhető, hogy Gerjen felett a partok biztosításával a meder is rendezettebbé vált ; azonban Gerjen alatt, hol csak két kisebb partvédezet volt eddig az állami költségvetések keretében kiépíthető, a meder állapotának javítására aránylag kevés történhetett, miért is a fokozódó bajok mielőbbi gyökeres orvoslására az 1893 : XVI. t.-cz. hozatott meg, mely a Gerjen és a bogyiszlói átvágás közötti folyamrész rendezésére 885.000 frt költséget engedélyezett, mely munkálatok 1894. év őszén lettek befejezve. Azonban a Paks és Gerjen közötti vonalon, hol az 1878. év óta létesitett müvek túlnyomó része van, a medernek végleges rendezése, valamint a Paks és a foktői sziget alatti másod-, illetve harmadrendű hajózási akadály megszüntetése végett még mindig szükségesek bizonyos munkálatok. A bogyiszlói átvágás alatt a folyamnak mély és szűk szelvényei vannak ugyan, de a hirtelen kanyarodások oly sűrűen követik egymást, hogy azokban a jég mindig megakad s elősegítve a parti erdőségek által, a jég majdnem minden évben veszedelmes torlódásokat és árvízveszélyeket okoz. Ezenkivül a kanyarulatok homorú oldalain a folyam annyira megtámadja és mossa alacsony partjait, hogy az egész folyammeder kanyarulataival együtt úgyszólván folytonos oldaltvándorlásban van. Ily viszonyok között tehát nem a meder szelvényének, hanem irányának rendezésére van igen nagy szükség, miért is e szakaszon három átvágás terveztetett, melyek közül a Csanádit az 1893 : XVI. t.-cz. 280.000 frtnyi költséggel már engedélyezte és az ki is épült. De, hogy az állapotok itt gyökeresen megjavuljanak és a Baja város érdekében épitett partbiztositások is a folyam közvetlen megtámadása alól kivonassa, szükséges még két átvágást létesíteni, kapcsolatosan a csanádi középső átvágással. Mindezen munkálatoknak költségei 2,235.757 frtra vannak előirányozva. A dunaszekcső-drávatoroki 88 kilométernyi folyamszakasz az egész Közép-Dunán a legelfajultabbnak mondható; mert a medernek nemcsak számos éles görbülete van, hanem
