Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-763
40 DCCLXIII. SZÁM. megnevezésén kivül fel kell emlitve lenni: vájjon egy anyag vagy magból, vagy pedig többfélékből ál Iktatott elő, mely adatok valóságáért az eladó szintén szavatol. Ha állati takarmány oly név alatt áruitalik, melyből azt kell következtetni, hogy egy vagy több anyag vagy magból minden más anyag hozzákeverése nélkül készült, az eladó szavatol az illető takarmány tisztasága, vagyis azért, hogy annak előállítása a kérdéses anyagokból vagy magvakból történt. Azonfelül azért is szavatol az eladó, hogy az illető anyag általában takarmányozási czélokra alkalmas. Ha az eladó a számlákon, üzleti körözvényeken s hirdetésekben az illető takarmányok táplálóanyag vagy egyéb tartalmára nézve közlést tesz, annak valódiságáért szavatol. Ha valamely műtrágya- vagy takarmány-elárusitÓ kellő igazolás nélkül elmulasztja az átadásnál, eladás előtt vagy közvetlenül utána a számla átadását, vagy ha az ő hibája folytán az illető anyag leirása, vagy számlája egy lényeges pontjában a vevő kárára hamis; vagy pedig ha állati takarmány gyanánt oly anyagokat árusit, melyek a marha egészségének ártalmasak ; vagy ha takarmányozásra értéktelen, s az eladásnál fel nem sorolt anyagokat szállit, az esetben a magánjogi kártalanítási igényeket tekinteten kivül hagyva, sommás úton az első esetben 20 font sterling, minden további esetben 50 fontig büntetendő. Hasonló intézkedéseket tartalmaz az 1887. deczember 29-én kelt belga s az 1888. február hó 4-én kelt franczia törvény. A többi állam törvényhozása csupán az élelmi szerekre terjed ki, melyhez némely államban a használati tárgyak bizonyos kategóriái járulnak. Legismeretesebb az 1879. évi május hó 14-éről kelt németbirodalmi törvény, mely az osztrák javaslatnak is mintaképül szolgált és egész külön szakirodalom keletkezésére adott alkalmat. E törvény szerint az élelmi és élvezeti, valamint a játékszerek, tapéták, festékek, evő-, ivó- és főzőedények, valamint kőolajjal való forgalom rendőri felügyelet alatt áll. A törvény rendkivül széleskörű felhatalmazást ád a császárnak arra nézve, hogy az összes részleteket a szövetségtanács hozzájárulásával rendeleti úton szabályozza, a mennyiben a törvény csak a büntetések maximumait állapítja meg. E törvényt 1887-ben követték az ólomnak és czinknek alkalmazását tilalmazó június 25-iki, az egészségre ártalmas festékek használatát tiltó július 5-iki, s a müvajról szóló július 12-iki törvények. Ezen törvények végrehajtására vonatkozó részletes intézkedéseket az egyes országok különleges viszonyaik szerint önállóan tették meg a birodalmi törvények keretében és gondoskodtak megfelelő vizsgálati intézetek felállításáról a szakértői teendők végzésére. Francziaországban az élelmezésügyi rendőrség (police des subsistance) az 1790 és 1791-iki törvényekkel széles hatáskört nyert az élelmi szerek forgalmának ellenőrzése tekintetében, s a Code Pénal a forgalomban előforduló csalásokat szigorú büntető tételekkel sújtja, 1851. márczius hó 27-én külön törvény alkottatott az élelmi czikkek hamisításáról, melynek határozmányait az 1855. május 5-iki törvény az italokra is kiterjesztette. E törvények helyes keresztülvitelét nagyban elősegíti a franczia rendőri hatóságok czélszertí szervezete s főleg a vegyészeti és technológiai vizsgáló intézetek mintaszerű berendezése, melyek közül elég a híres párisi »Laboratoire municipal« közhasznú működésére utalni, Egészen modern színvonalon áll az 1890. év augusztus hó 4-én kelt belga törvény, az élelmi szerek hamisításáról, melynek kapcsán több rendelet bocsáttatott ki a húsárulásról, az élelmi szerek mesterséges festéséről, az eczet kereskedésről, az élelmiszer ipar- és kereskedelemben használható edényekről stb. A törvény értelmében a kormány két évenkint jelentést tartozik a törvényhozás elé terjeszteni azon intézkedésekről, melyeket a törvény végrehajtása érdekében életbeléptetett, s az 1893-ban tétetett közzé, az első ilyen jelentés, melyből világos
