Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-763
DCCLXI1I. SZÁM. 47 képét nyerjük azon tevékenységnek, melyet a kormány az élelmi szerek forgalmának szabályozása és ellenőrzése, valamint az ellenőrző szolgálat szervezése terén kifejtett. Olaszországban az 1888. évi deczember hó 22-én kelt egészségügyi törvény alapján 1890. évi augusztus hó 3-án adatott ki külön szabályzat az élelmi szerek és italok, valamint a házi használatra szánt tárgyak egészségügyi ellenőrzése tárgyában. Ausztriában a belügyminister 1888. évi február hó lén terjesztett be egy a német törvény mintájára készült törvényjavaslatot az élelmi szerek forgalmának szabályozásáról, a melyet a képviselőház 1893. évi márczius hó 24-én harmadik olvasásban elfogadott, s mely jelenleg az urak házában van előkészítő tárgyalás alatt. A helvét köztársaságban, valamint az északamerikai Egyesült-Államokban az egyes kantonok, illetve államok autonom törvényekkel intézkedtek az élelmi szerek és italok forgalma tárgyában; az amerikai törvények legnagyobb részt az 1875-iki angol törvény szem előtt tartásával készültek. Svájczban csak a szeszes italokra van egységes szövetségi törvény. Számos törvényhozás a müvaj készítését és forgalmát külön törvénynyel szabályozta. Legmesszebb ment e téren Dánia, mely 1888. évi április hó 5 én alkotott — két év tartamára — a margarin készítése és elárusitása tárgyában törvényt, melyet 1891. év április hó 1-én egy öt év tartamára szóló törvénynyel helyettesitett. Francziaországban eleinte rendeletekkel, 1887. évi márczius hó 14 én pedig törvénynyel 8zabályoztatott a vajkereskedés, mely törvényhez részletes végrehajtó utasítások bocsáttattak ki. Angliában 1887. évi augusztus hó 23-án hozatott a »Margarine-Act« melynek azonban nem sikerült a nagyban űzött hamisításokat nagyobb mértékben meggátolni. A skandináv országokban, hol a vajkészités oly nagyjelentőségű, számos rendelet adatott ki, sőt Dánia, melynek legtökéletesebb margarin törvénye van, szükségesnek látta Nagy-Brittaniának, mint fő vajimportáló országnak kormányához fordulni, hogy a kérdés eredményes megoldása érdekében hivjon Össze nemzetközi értekezletet ; de az angol külügyi kormány nem kivánt e téren kezdeményező lépést tenni. Németalföldnek már 1809. óta van a vajkereskedést szabályozó rendelete, melyet 1889. június 23-án külön törvénynyel pótolt, melynek föhiánya, hogy figyelmét nem terjeszt ki a transitó-árúra, mi pedig, tekintettel azon körülményre, hogy az angol piaczra szánt dán vajat Németalföldön nagy mértékben hamisítják, rendkívüli módon érezteti hátrányos következményeit. Az északamerikai Unióban 1886. augusztus 2-ika óta, Portugáliában pedig 1888. julitis hó 17-dike óta van külön vajtörvény. A mi már most a jelen törvényjavaslatot illeti, az 1-ső szakaszban felsoroltatnak a mezőgazdasági termények és termékek legfőhbjei, melyeket különös büntetőjogi védelem alá óhajtok helyezni. Ezek egy része mint élelmi, illetve élvezeti szer a büntető törvények meg a közegészségügyi törvény és rendeletek oltalma alatt áll ugyan, mindazonáltal a mezőgazdasággal való szoros kapcsolatuknál fogva czélszertínek látszott őket a többi, különleges jogi védelemben eddigelé nem részesített mezőgazdasági czikkel együttesen külön törvény keretébe foglalni. A vetőmagvak, abraktakarmány és trágyanemtíek hamisításának meggátlása a mezőgazdaságnak első rangú érdeke: a mezőgazdasági cultnra fejlődésével ugyanis egyenlő lépést tart e fontos czikkek hamisítása, mit épen azon körülmény is bizonyít, hogy oly intenzív gazdasággal biró államok, mint Anglia, Francziaország és Belgium, szükségesnek látták e czikkek hamisitása ellen külön szigorú törvényekkel lépni fel. Ha e külföldi példáktól eltértem is e tekintetben, hogy a jelzett czikkeken kivül egyéb, a mezőgazdaságra eminens fontosságú termékeket is felvettem a törvény keretébe, ennek oka
