Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-763
DCCLXI1I. SZÁM. 45 Ugyané törvény 104. szakasza intézkedik az állategészségügyi szabályok áthágásainak büntetéséről, melyre vonatkozólag az állategészségügyi törvény (1888: VII. t.-cz.) s az annak alapján kiadott rendeletek részletes intézkedéseket tartalmaznak: úgy, hogy a fogyasztásra szánt hés egészségi állapotának hathatós ellenőrzése megfelelően biztosítva van. Azon jelentőség, melylyel a hamisítások a nemzetközi forgalomban birnak, hatályos meggátlásukra nemzetközi intézkedések szükségességét hozta előtérbe s az 1891. évi hágai nemzetközi mezőgazdasági congiessuson erre vonatkozólag a következő resolutiók nyertek elfogadást : 1. Kívánatos, hogy a már létező és az élelmi szerek hamisítása ellen még hozandó törvények szigorúbb keresztülvitele érdekében nemzetközi egyezmény köttessék. Ezen egyezmény czélja, a nélkül, hogy közvetlenül az illető egyezkedő államok törvényhozásába belenyúlna, az ezen államokban hamisítások által elkövetett vétségeket köztudomásra hozni és az egyes államok törvényes intézkedéseinek szigorú alkalmazását a vétségek elkövetői és segédkezői ellen biztosítani. 2. Időközben a községi elöljáróságoknak kötelességük a hamisított élelmi szerek darusítása ellen szükségesnek mutatkozó intézkedéseket saját hatáskörükben megtenni. 3. Kivánatos, hogy az egyes kormányok külön bizottságokat állítsanak fel, melyek feladata az illető államokban észlelt hamisításokról évenkint jelentést tenni, mely jelentéseket az államok egymással közlik. 4. Kivánatos, hogy szövetkezetek alakíttassanak, melyek tudományos felügyelet alatt hamisítatlan élelmi szerek árusítását felkarolják. 5. Kivánatos, hogy a főbb hamisítások ismerete az iskolákban szemléletileg oktattassék, s hogy ezekről népszerű ismertetések bocsáttassanak közre. Hasonló értelemben nyilatkozott az élelmi szerek kémikusainak 1890-ben tartott congressusa is, mely szintén a hamisításoknak nemzetközi intézkedések utján történendő elnyomatása mellett foglalt állást, s egy bizottságot nevezett ki azon feladattal, hogy az élelmi szerek hamisításáról codexet szerkeszszen, melyben a hamisítások a szerint osztályozandók, a menynyiben a hamisítás »mérgezőt, »értéknélküli« vagy »kevés értékű« anyagok felhasználásában áll. Erélyes intézkedéseket sürgetett a mindjobban elharapódzó hamisítások ellenében a legutóbb Budapesten megtartott közegészségi és demográfiai congressus is. Egyébként mint a nemzetközi eljárás első kísérlete felemlíthető a Brouardel párisi orvoskari dékán elnöklete alatt álló nemzetközi bizottság, mely »Revue internationale des falsifications« czímtí folyóiratában az egész világon előforduló jelentékenyebb hamisításokat s az ellenük életbeléptetett törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket részletesen ismerteti. A külföldi törvényhozások példája is azt mutatja, hegy a közegészségi törvények mellett azon czikkek, melyek hamisítása nagyobb mértéket ért el, vagy a melyek természetüknél fogva hathatósabb védelmet igényelnek, külön büntető sanctióval ellátott törvények tárgyát képezik. A britt egészségügyi törvényhozás méltán dicsért codexe mellett külön törvény szabályozza az élelmi szerek forgalmát és ismét külön törvény intézkedik a műtrágya és abraktakarmány-kereskedés tárgyában. Ez utóbbi törvény a mezőgazdaság érdekeit hathatósan védi a lelkiismeretlen elárusítók ellenében. Az 50 fonton felüli eladások esetén ugyanis az eladó tartozik a vevőnek számlát kiszolgáltatni, melyekben kitüntetendő a trágya neve, azon körülmény, vájjon mesterséges keverék-e, s milyen a minimalis nitrogén, oldott vagy oldatlan phosphorsav- és cali-tartalma, A számla adataiért az eladó szavatol. Gyártás utján előállított takarmány fél ék (mi alatt szarvasmarha, juh, keeske, sertés és lónak szánt takarmány értetendő) hasonlóképen számlával látandók el, melyen az illető anyag
