Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-682
32 DÇLXXXII. SZÄM. 2-ik melléklet a 682. --számú irományhoz. Indokolás, „a győr-veszprém-dombovari helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Győr és Veszprém városoknak már évek óta állandó törekvésük tárgyát képezte, — hogy azon helyzetet, melyet kereskedelmi és forgalmi szempontból korábban elfoglaltak — s mely helyzetüket részben a forgalmi viszonyok ujabbi alakulása, részben egyéb gazdasági' körülmények többé-kevésbbé hátrányosan érintette, —a még hiányzó vasúti összeköttetések létesítése, — s ez által minél nagyobb területeknek forgalmi érdekkörükbe való bevonása utján ismét visszaszerezhessék. Ezen törekvések eredménye a jelen előterjesztésem tárgyát képező győr-veszprémdombovári vasútvonal terve, mely eleinte két külön-külön tervezett vasútvonalnak, nevezetesen a Győrtől Veszprémig és a Veszprémtől Dombóvárig tervezett helyi érdekű vasutaknak egyesítéséből keletkezett. Az egységes győr-veszprém-dombovári helyi érdekű vasút az ország dunántúli részének közgazdasági felvirágzására lényeges befolyást van hivatva gyakorolni, a mennyiben mintegy 191 kilométer hosszban oly területeken halad át, a melyek mint a Bakony vidéke is, számos ipari czélokra alkalmas nyers terményekkel birnak, de a melyek az olcsó és biztos közlekedési eszközök hiányában mindez ideig nem voltak kellőleg értékesíthetők. A győr-veszprémi vonalrészre már az 1886-ik évtől, — a veszprém-dombovári vonalrészre pedig az 1888-ik évtől fogva többeknek adatott ki az előmunkálati engedély, s az általuk bemutatott tervezetek alapján a győr-veszprémi vonalrész közigazgatási bejárása 1891. évi május hó 19-én s következő napjain, a veszprém-dombovári vonal közigazgatási bejárása pedig 1892. évi márczius hó 14-én s következő napjain tartatott meg. Időközben az előmunkálati engedélyesek a tervezett két vasútvonalnak egységes helyi érdekű vasutként leendő kiépítésére egyesültek, s mindkét helyi érdekű vasútvonalra vonatkozólag szerzett összes jogaikat s kötelezettségeiket szerződésileg Szél Kálmán budapesti vállalkozóra és érdektársaira ruházták át. A közigazgatási bejárások folyamán, úgy az egész vonal iránya s vezetése, valamint az eszközlendö építkezésekre nézve megfelelő megállapodások jővén létre, az 1894. évi május hó 12-én megtartott engedélyezési tárgyalás alkalmával, a vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei is elfogadható alapokon javaslatba hozattak.
