Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-682
« DGLXXXII. SZÁM. 33 Az engedélyezés joga — tekintettel arra, hogy ezen helyi érdekű vasút több már közforgalomban levő vasutat fog összekötni, az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében a törvényhozásnak lévén fentartva, a tisztelettel bemutatott törvényjavaslatban a gy őr-Veszprém dombóvári helyi érdekű vasút engedélyezésére ezennel felhatalmazást kérek. A vasút építésére és üzletére vonatkozó feltételek lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém ismertetni : A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal hossza, mely a m. kir. államvasutak győr-kisczelli vonatából Győr-Szabadhegy állomás mellett kiágazólag Veszprém város érintésével a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomásáig vezetne, — 190*9 km. s szabványos nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométer lenne. A legnagyobb emelkedés, illetve esés, a győr-veszprémi vonalrészre nézve 20°/oo-kel, a hajmáskér-dombovári vonalrészre pedig 10°/oo-kel állapíttatnék meg. A sinek, melyek aczélból gyártandök, folyóméterenként 23-e kgnál könnyebbek nem lehetnek, s függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevéteiök 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne ha] adj on. A pályán a m. kir. államvasutak győr-szabadhegyi, hajmáskéri s újdombovári, valamint a hidegkút-gyönk-tamásii helyi érdekű vasút Tamási—Miklós vár csatlakozási állomásait ide nem értve, 22 állomás, illetve kitérő s megállóhely létesíttetnék. Engedélyt kérők köteleztetnének, a szóban forgó vasutvonalat az engedélyokirat keltétől számitott két és fél év alatt megépíteni s a közforgalomnak átadni. A tényleges építési és üzletberendezési költség 8,150.000 frttal, vagyis pályakilométerenként 42.692 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 400.000 forin* (kilométerenként 2.095 frt 34 kr.), tartalékalap képzésére pedig 140.000 frt lesz kihasítandó megjegyeztetvén, hogy megengedtetnék, miszerint a tartalékalapnak csak fele része készpénzben, fele része pedig a helyi érdekű vasút kibocsátási árfolyam szerinti értékben számitott elsőbbségi részvényekben tétethessék le. A 8,150.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélytkérők 35°/o, vagyis 2,852.500 frt erejéig törzsrészvényeknek, 65°/o vagyis 5,297.500 frt erejéig pedig 5°/o-os osztalék alapul vétele mellett számitott elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékoznak beszerezni. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az egész engedély tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek teljesítése fejében nyújtandó hozzájárulás a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott 50 egymást követő éven át fizetendő 26.000, szóval : huszonhatezer forintban, a helyi érdekű vasutak segélyezésére szánt költségvetési adományból, az 1888. évi IV. t .-ez. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig szintén 50 egymást követő éven át fizetendő 28.000, szóval : huszonnyolczezer forintnyi évjáradékban állapíttatnék meg, oly kikötéssel mindazonáltal, hogy a postahozzájárulásnak 5°/o-os kamat- és törlesztés alapul vétele mellett számitott 520.000 frtnyi tőkeértéke, valamint a külön állami segélynek 560.000 forintnyi tőkeértéke fejében, összesen 1,080.000, szóval : egymilliónyolczvanezer forint névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók, s hogy a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó ,hozzájárulás több, esetleg 50 éves részletben is lefizethető leend. Az ily módon megállapított postahozzájárulás a 8,150.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 6-4°/o-át, a külön állami segély pedig 6*7°/o-ot képezvén, az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított 10—10°/o-os maximális segélyezés mérvén alul marad. FŐRENDI IROMÁNYOK. XV. 1892 97. 5
