Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DCCVÍ. SZÁM. 135 A közzétételtől számítandó két hó alatt a szabadalom megadása ellen óvás tehető. Ily óvásnak tárgyalására az érdekelt felek, nemkülönben tanuk és szakértők is idézhetők. Az óvás folytán, vagy ha ilyen be nem adatott, csak a bejelentés fölött, most »ár a bejelentési osztály határoz. Ezen határozat ellen felfolyamodásnak van helye a felfolyamodási osztályhoz. Ha a szabadalom kiadása érvényesen elhatároztatott, a szabadalmi okirat kiadatik és a megadás közzététetik; ha pedig a szabadalom megtagadtatott, ezen körülmény is közzéteendő és ily esetben az ideiglenes oltalom meg nem adottnak tekintendő. A svájczi legújabb törvény szerint a szövetségi hivatal a kérvényt alaki hiányok miatt visszautasíthatja. Ezen visszautasítás ellen felfolyamodásnak van helye és pedig az illetékes szövetségi osztályhoz, onnan pedig a szövetségi tanácshoz. Ha a szövetségi hivatal a találmányt törvényes oknál fogva szabadalmazhatnak nem találja, a bejelentőt bizalmasan figyelmezteti, reá bizván azt, vájjon a bejelentést visszavonni, módosítani vagy íontartani kívánja. Ha a találmány rendben találtatik, vagy a bejelentő a figyelmeztetésre nem hallgat, a szabadalom a bejelentő felelősségére és veszélyére és a találmány újdonsága vagy értéke iránti szavatosság nélkül kiadatik. A szabadalom alakja egy bizonyítvány (Attest) arról, hogy a találmány, melynek leírása és rajza csatoltatik, kellőleg benyujtatott. Fennálló szabadalmi szabályaink értelmében a ministerium a szabadalmi kérvényt és mellékleteit megvizsgálja és esetleges kiegészítésekre vagy módosításokra határidőt tűz ki. A találmány újdonsága vagy czélszeríísége azonban hivatalbóli vizsgálat tárgyát nem képezheti. A mennyiben a kérvény és mellékletei rendben lévőknek találtatnak, a szabadalmi okmány kiállittatik és a folyamodónak vagy megbízottjának kézbesittctik, egyszersmind pedig a szabadalom kiadása a »Központi Ertesitő«-ben közhírré tétetik. A 38—40. §§-hoz. A szabadalom visszavonásának eseteit a 20. §., annak megsemmisítésének eseteit a 21. §. sorolja elő. Ugy a visszavonás, mint a megsemmisítés kizárólag csak rendes kereset alapján mondható ki. Ez következménye a felhívási rendszernek, mely az előleges hivatalos megvizsgálást mellőzi és a kifogások megtételét a külön figyelmeztetendő nagyközönségre bizza. A bárki által indítható megtámadás alatt azon perek is értendők, melyeket a szabadalmi felügyelők utasítás folytán az államhatalom nevében közérdekből indíthatnak. Külföldiek, kik az országban a költségek és esetleges bírság tekintetében felelősségre nem vonhatók, a hivatal belátása szerint, avagy a megtámadott szabadalom tulajdonosának, vagy megbizottja indítványára arra is kötelezhetők, hogy a költségek és esetleges bírság fedezetére megfelelő óvadékot tegyenek le. Külön perrendtartási szabályokat a visszavonási és semmiségi perek tekintetében alkotni nem tartottam szükségesnek, hanem csakis a fennálló perrendtartás szabályaira kellett utalnom, mert külön perjogunk codificatiója folyamatban lévén, ennek törvényes szabályozásáig csupán csak a szabadalmi perek számára külön eljárási módot javaslatba hozni annál kevésbbé tartottam szükségesnek, mert az új polgári perrendtartás életbelépténél a jelen szabadalmi törvényt ismét módosítani kellene.