Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

HO DCCVI. SZAM. Ezen eltérés indokolására arra kell utalnom, hogy a mai nemzetközi forgalom élénksége mellett az, a mi külföldön történik, többnyire oly ismeretessé válik, mint az, mi a belföldön észlelhető, mihez még azon körülmény is járul, hogy hazánkban egyes iparág, mint pl. a textilipar, nem igen fejlődött és a törvényes kellék hiányának a belföldi gyakorlatra való megszorítása esetében egyes furfangos iparosok az összes külföldi találmányokra ezen czímen az ipar fejlesztésének nagy kárára maguknak egyedárusági jogokat biztosithatnának. Nem is volna indokolható, hogy például osztrák vagy német vasúton futó új mozdony vagy az ország határa mellett nyilvánosan és szabadalom nélkül gyakorolt eljárás nálunk szabadalmazható és igy a forgalomtól elvonható legyen. 3. Ha a találmány már egy szabadalom tárgyát képezi, szintén hiányzik az újdonság jellege, tekintet nélkül arra, vájjon ezen szabadalom még fennáll-e, vagy mint lejárt vagy megsemmisített köztulajdonná vált, mert a Szabadalomra csak annak van igénye, ki a találmányt legelőször bejelentette. Ha az utolsó közzététel, vagy gyakorlarba-vétel óta száz év eltelt, a találmány vagy ezen régi felfedezés felelevenítése ismét szabadalmazható, mert a szabadalmazás alig tagadható meg azért, mert valamely eszme egy régen feledésbe ment iratban közzé volt téve. Vannak ugyanis oly régi technikai eljárási módok, melyek ismeretlenné válván, érdemesek arra, hogy az emberi ész ezeknek felújításáról gondoskodjék. A külföldi szabadalmi hivatalok közleményei, ha nyomtatásban terjesztetnek, a találmány újdonságát épen úgy megszüntetik, mint más nyomtatványokban foglalt közlemények, a menynyiben e tekintetben nemzetközi szerződésekben kivétel meg nem állapittatik. PJ. a vám- és kereskedelmi szövetség új XVI. czikkében és a német birodalommal 1891. évi deczember 6-án kötött egyezményben. Az újdonság megbirálásáról számos esetben felmerülhet azon kifogás, hogy az eszme már ismeretes volt, de annak csak új alkalmazása kivántatik szabadalmaztatni. Elvként állitható, hogy vagy az eszköznek vagy alkalmazásának újnak kell lennie. Egy új czélnak elérése magában véve nem elégséges. Ha pl. Watt más czélra alkalmazott ingát az úgynevezett központfutó-regulátort a gőzgép szabályozására alkalmazta, ez szabadalmazható volt; ellenben a Davis-féle lámpa nem, mert a sodronyhálóval bekerített lámpa ismeretes lévén, Davis csak annak a bányákban biztos használhatóságát fedezte fel. Épen úgy nem szabadalmazható azon találmány, mely szerint ismeretes tárgy más ismeretes anyagból készíttetnék, pl. ha valaki thea-kannát más fém helyett alumíniumból állítana elő. A mi a külföldi törvényhozásokat illeti, Angliában úgy a belföldi gyakorlatbavétel, mint a belföldön történt közzététel a szabadalmazást kizárja. Amerikában a találmány csak akkor szabadalmazható, ha tárgya belföldön mások előtt nem volt ismeretes, vagy azok által nem használtatott, bel- vagy külföldön nem szabadalmaztatott, vagy nyomtatványok utján közzé nem tétetett, vagy végre a szabadalom bejelentése előtt, több mint két év óta nyilvánosan nem alkalmaztatott, vagy elárúsitásra nem kináltatott és a közönség rendelkezésére nem bocsáttatott. Belgiumban a harmadik személy által igazolt belföldi használat ép úgy, mint nyomtatványok által bel- vagy külföldön történt közzététel, megsemmisítési okoknak tekintetik. Francziaországban minden bel- vagy külföldi közzététel, mely elégséges arra, hogy a találmány gyakorlatba vehető, a szabadalmazást kizárja. Németországban a találmány nem új, ha az törvényes bejelentése idejében az utolsó században nyilvános nyomtatványokban úgy leíratott, vagy belföldön nyilvánosan úgy használtatott, hogy a szakértők által való használat lehetséges. Eddigi törvényhozásunk szerint új a találmány, ha a szabadalmi kérvény benyújtása dejében belföldön sem gyakorlatba véve, sem közzétett nyomtatványban ismeretessé nem vált.