Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-652
DCLII. SZÁM. 119 2-ik melléklet a 652. számú irományhoz. Indokolás, „a tengeri hajók építésének állami segélyben való részesítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Tengerpartunkon a hajóépítő ipar még a 70-es évekig élénk virágzásnak örvendezett. Főképen Fiúméban és környékén, de Buccariban, Portoréban, Zenggben és tengerpartunk más pontjain is több hajóépítő telep létezett, melyekben évenkint nagyobb számú hajó épült és számos munkás keresetet talált. Hajótelepeinken, melyek az 50 es években fejtették ki a legnagyobb tevékenységet, még a 60 as évek végén is évenkint 20—25 nagyobb hosszújáratú és nagy parthajózású vitorlás hajó és ezenkívül számos kisebb jármú is épült, melyek értéke jelentékeny összeget képviselt. A mig a hajók nagyobbrészt fából készültek, a hajóépítés virágzásának tengerpartunkon meg voltak természetes előfeltételei és a hajóépítő ipar nem szorult állami segélyezésre. Tengerpartunk közvetlen közelében kiterjedt erdőségek vannak, honnan könnyű volt az építéshez szükségelt fát kellő mennyiségben és megfelelő olcsó árral beszerezni. Igen megváltoztak azonban a viszonyok, midőn a gőzhajózás rohamos fejlődésével a vitorlahajózás hanyatlásának korszaka bekövetkezett s a fahajók vas- és aczélból épült nagyobb hordképességű hajókkal pótoltattak. Vas- és aczéliparunk fejletlen lévén, a hajóépítő telepek kellő támogatás hiányában nem voltak képesek az olcsóbb anyagok felett rendelkező külföldi hajógyárakkal sikeresen versenyezni. Fiumében keletkezett ugyan a 70-es évek elején egy hajó- és gépgyár a »Stabilimento tecnico fiumano«, a mely gőzhajókat is épített, de e gyár minden segély nélkül egészen magára hagyatva nem' volt képes a kezdet nehézségeit leküzdeni és 1873-ban beszüntette munkásságát. Ezután is működésben volt még a 80-as évek kezdetéig több fahajók építését űző telep, de a fahajók iránti kereslet mindinkább csökkenvén, megrendelések hiányában ezek is egymásután beszüntették üzemüket s a nagyobb hajók épitése a 80-as évek elején tengerpartunk mentén teljesen megszűnt. Azóta csak egyes kisebb naszádok épültek tengerpartunkon és a még fenmaradt néhány telep csakis hajójavitási munkákkal foglalkozott. Hajóépítő telepeink számát és tevékenységét a 60-as évek végétől kezdve, mikor hajóépitőiparunk még élénk tevékenységet fejtett ki, az 1883. évig, mikor az utolsó belföldön épült nagyobb hajó bocsáttatott vizre, a következő táblázat tünteti fel: -*
