Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-652
120 DCLIT. SZÁM. ÉY A működő hajóépitó telepek száma Uj épitések Javítások ÉY A működő hajóépitó telepek száma vitorlások jgőzösök naszádok tonnatartalom a járművek hozzávetőleges értéke forintokban vitorlások gőzösök naszádok tonnatartalom a végzett munkák hozzávetőleg értéke forintokban 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 13 11 10 11 12 12 11 10 8 7 6 5 5 2 4 1 4 21 23 25 24 20 8 8 15 12 8 7 8 5 2 3 1 2 2 1 1 4 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 10 9.441 10.606 10.557 11.444 9.009 3.212 4.523 7.480 5.831 3.642 4.006 3.996 2.586 72 1.684 649 1,016.920 1,140.930 1,152.870 1,341.090 1,061,690 489.780 674.860 1,135.960 763.990 481.825 619.860 595.605 398.035 9.300 254.585 55.365 5 4 5 4 1 6 1 1 1 3 6 5 % 6 1 1 1 1 6 1 1 7 10 2 6 9 1 1 028 515 521 127 77 757 11 56 25 79 438 848 188 486 1.313 22.950 13.430 11.850 3.852 9.498 10.025 300 885 1.056 3.000 13.400 26.200 1.600 14.000 98.500 A hajóépítő ipar megszűnése tengerpartunkon igen nagy kárára volt első sorban a tengerpart ugy is szegény lakosainak, de kárára volt az egész országnak is, mert az ezen iparágnál alkalmazva volt, százakra menő személyzet keresetét elvesztette, másrészt pedig megszűnt azon jótékony hatás, melyet a hajóépilo ipar a gép-, vas-, aczél-, fonó-, szövő és más iparágakra is gyakorolt. A hajóépitö iparnak újbóli felvirágoztatása már régóta képezte gondoskodásom tárgyát, de kellő vállalkozási szellem hiányában törekvéseim a legutóbbi időkig nem vezettek czélhoz. Végre sikerült a múlt évben a fiumei kikötő berendezése egyik igen érezhető hiányának pótlására jelesen egy uszodák létesítésére vállalkozó fiumei consortiumot rábirni, hogy Fiume területén a hajóépítő technika, mai követelményei szerint berendezett hajóépitő-telepet felállítson, melyben nemcsak mindennemű oly hajójavitások végezhetők legyenek, a melyek a Fiúméban felállított dockban dockolható hajókon előfordulnak, hanem oly tengeri kereskedelmi hajók is építhetők legyenek, mint a minők az »Adria« m. kir. tengerhajózási részvénytársaságnak a vele fennálló államszerződésben meghatározott legnagyobb hajói. Hogy azonban a tengeri hajók építése elősegittessék s az evvel foglalkozó gyárak a kezdet nehézségeit leküzdve, a tönkremenéstől megóvassanak, szükséges, hogy a hajóépitö ipar mint ez a szomszéd Ausztriában, továbbá Olasz- és Francziaországban is történik, nálunk is külön állami támogatásban részesittessék. Erre nem elég azon vámmentesség, melyet az 1872, évi XXV. t.-cz. a hajók építésére és felszerelésére szükséges tárgyak behozatalára engedélyez, sem azon kedvezmények, melyekben a tengeri szabadhajózást üzö magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1893. évi XXII. t.-cz. 13. §-a alapján a tengeri hajóépitötelepek, hajógyárak és csuzdák részesittetnek, hanem a hajóépítést közvetlen pénzbeli segélylyel is elő kell mozdítani. Az ezen czélra áldozott Összeg a legrövidebb idő múlva az állami bevételek fokozását m
