Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-528
20 DXXVIII. SZÁM. 528. szám. (Lxii. ÜLÉS, 682. 3); LXIII. ÜLÉS 687; LXIV. ÜLÉS 691. és LXV. ÜLÉS 695. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és törvénykezési, pénzügyi és közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának „a vallás szabad gyakorlatáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A történeti jogfejlődés útját követi "ezen törvényjavaslat, midőn a törvényesen bevett s elismert és ezután elismerendő vallásfelekezetek körében a vallás- és lelkiismeretszabadságot érvényesítői, de egyszersmind az állam jogait és érdekeit is biztositni törekszik. E kettős czélt tartja szem előtt a törvényjavaslat már I. fejezetében, mely az egyéni vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosítja az állam törvényeinek és a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között. A II. fejezetben, a szabad vallásgyakorlat elvét követve, megengedi ezen törvényjavaslat bármely, eddig be nem vett s el nem ismert vallásfelekezetnek alakulását, de biztositani óhajtván egyúttal':az álladalmi és társadalmi jogrend követelményeit is, tüzetesen megállapítja az ily vallásfelekezetek állami elismerésének feltételeit és szabályozza azoknak viszonyát az állam és a többi felekezetek irányában. A III. fejezet pedig, mely a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeteken kivül állókról rendelkezik, folyik logikai szükségkép a törvényjavaslat 1. §-ában kimondott egyéni lelkiismeretszabadságból. Következetlenség volna ugyanis a felekezeti kényszert fentartani olyanokkal szemben, kik saját felekezetükből kilépni óhajtanak, a nélkül, hogy egy más bevett vagy elismert felekezethez csatlakozni kívánnának. Nem is volna ez indokolható a közerkölcsiség tekinteteivel, mert hitfelekezeteken kivül állni egymagában még sem vallástalanságot, sem erkölcstelenséget nem jelent és a felekezeti terhektől való menekvés vágyának, mely valakit benső meggyőződés nélkül Ösztönözhet a hitfelekezetnélküliségre, hathatós gátat szabnak a törvényjavaslat 23. és 24. §-ai. Ezeknél fogva a három egyesült bizottság a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, mely az államhatalmat az egyház feladataiba beavatkozni nem engedi és a mely az egyenjogú vallásfelekezetek közt a békét az ország szükségeinek megfelelőleg biztosítja, ugy általánosságban, mint részleteiben, a főrendi háznak elfogadásra ajánlja. A részleteket illetőleg mindazonáltal felhivandónak tartja a három egyesült bizottság a képviselőház figyelmét azon értelemzavaró irás- vagy sajtóhibára, mely a 24, §. a) pontjában fordul elő. E pontnak igy kell szólni: »a) Köteles a kilépés idejét követő harmadik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett, a kilépés idejét követő évekre azonban nagyobb járulékkal nem terhelhető, mint a mennyit a kilépés évében tartozott fizetni;« Végre a házszabályok 29. §-a értelmében jelenti a három egyesült bizottság, hogy jelen törvényjavaslat előadójául Czorda Bódog főrendi házi tagot választotta. Kelt Budapesten, 1894. évi szeptember hó 28-án. Szlávy József s. A., bizottsági elnök. Czorda Bódog s. h, bizottsági előadó.
