Főrendiházi irományok, 1892. XI. kötet • 463-515. sz.

Irományszámok - 1892-479

CDLXXIX. SZÁM. 85 leszállítását a magyar kormány "szintén a leghatározottabban ellenezte s az orosz kormány végül — a maga részéről sem kívánván a barátságos kereskedelmi viszonyok létrejöttét meg­hiúsítani — ezen követelését szintén elejtette. Ily alapokon jött létre a tisztelettel bemutatott egyezmény, melynek keretéből az állat­egészségügy tekintetében minden megállapodás, valamint minden határforgalmi kedvezmény ki van zárva, továbbá összes gabnanemííink jelenlegi autonom vámtételei továbbra is változat­lanul fentnrtatnak s a legnagyobb kedvezmény kölcsönösen akkép biztosíttatik, hogy Orosz­ország a Németországnak tett összes tarifa engedményeit az egyezménynek 1903. deczember 31-ig terjedő tartamára részünkre is külön lekötötte s viszont mi ennek ellenében a hüvelye­seknek Szerbiával szemben már lekötött vámján felül új engedményként à gabnanemííekre nézve fennálló autonom vámjainkat megkötöttük. Ezen utóbb emiitett körülményre nézve kiemelendőnek tartom, hogy gyakorlati szem­pontból gabnavámjaink megkötése reánk veszélylyel nem jár és tisztán formai jelentőségű. A helyzet ugyanis egészen megnyugtató arra nézve, hogy mai gabnavámjaink termelé­sünknek teljes védelmet nyújtanak, és hogy ennélfogva ezen vámok esetleges felemelésére sem a védelem fokozása, sem az áremelés szempontjából szükségünk nincs. A vámterület gabnabehozatalának feltüntetése végett VI. sz. a. mellékelt kimutatás VI. szerint ugyanis a szabad forgalomban behozott gabnanemííek mennyisége, ha a mérsékelt vám mellett bejövő szerb küldeményektől eltekintünk, oly csekély, hogy azoknak a belföldi piaczi viszonyokra való befolyásáról szó sem lehet s az egész forgalmat inkább a határ­kerületek helyi érdekeinek szempontjából illetheti meg némi jelentőség. Fennálló gabnavámjaink hatását ezen kimutatás adataiból azonban csak akkor Ítél­hetjük meg helyesen, ha ezen adatokat az illető évek vámviszonyaival párhuzamosan tesszük vizsgálat tárgyává. Gabnavámjaink a következő változásokon mentek át: (100 kg., fit.) Úgymint: Az A szerb határforgalomban Úgymint: 1853. 1878. 1882.* 1887. 1882—1893. július 1-éig 1893. évi július i-étől Úgymint: «* ^t?-S. ~«r£|.M>».1:aa;a>lfsi- ssaE«?spívm."ft 1882—1893. július 1-éig 1893. évi július i-étől Búza Tönköly . . . Rozs Kétszeres . . Árpa Zab Tengeri . Tatárka . . . Köles .... 70 kr. 70 » 54 » • 54 » 36 » 36 » 54 » 54 » 54 » vm. vm. vm. vm. vm, vm. vm. vm. vm. 50 kr. 50 » 25 » 50 » 25 » 25 » 25 » 50 » 50 » 1 frt 50 kr. 1 » 50 » 1 » 50 » 1 » 50 » 75 » 75 » 50 » 50 » 50 » 50 kr. 50 » 25 » 50 » 25 » 25 » 25 » 50 » 50 » 75 kr. — » 75 » 75 » 25 » 60 » 25 » 50 » 50 » A búzabehozatal a vámmentesség korszakában (1879 — 1882. I. fele) volt a legnagyobb, és ekkor Oroszországból is fél és háromnegyed millió métermázsa közt váltakozott 2-2 — 3*2 millió q. összbehozatallal szemben; 50 kr. vám mellett már csak (1882. II.—1887. I.) 16 — 61 ezer métermázsa búza hozatott be Oroszországból, de az 1 frt 50 kr. vám életbelépte óta a behozatal még jelentéktelenebbé vált. A rozsbehozatal aránylag jelentékenyebb volt a vámmentesség és az alacsonyabb vám * A ruraán gabona az 1876-iki rumán szerződés tartama alatt (1886. június 1-éig) vámmentes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents