Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.
Irományszámok - 1892-404
262 GDIV. SZÁM. képezné az Andrássy- útnak, hanem egyúttal a tavon átvezető új Hungária-útnak is helyes kezdetéül szolgálna és az odairányult forgalom alatta vonulhatna el. A kilátásba vett arc de triomphe-ról kétféle előzetes tervezetet készíttettem. Az egyik a régi római ars de triomphe-ok utánzása volna, a melynek tetejébe jönne egy quadrigas Hungária két geniuszszal, előképére jönnének Árpád és Szt.-István szobrai, a városliget felé eső hátsó részére alkalmaztatnának a nemzet szellemi és anyagi erejét feltüntető képletek, oldalaira és belső részeire pedig az ezredéves múlt jelentékenyebb eseményeit feltüntető relief-képek. E tervezet ellen észrevételek merültek fel s jelesül azt az ellenvetést tették, hogy egy római motivumos diadalív nem felelne meg a nemzeti jellegnek. Azért egy másik alternatívjavaslatot is készittettem, mely szerint jobbról és balról mérsékelt ívben hajló oszlopcsarnokzat jönne, a melynek eleje relief-képekben tüntetné fel hazai történelmünk jelentékenyebb mozzanatait, tetejére a decorativ-alakokon kivül a nemzet szellemi és anyagi erejét feltüntető két csoportozat jönne, alul jobbról és balról Árpád és szent István szobrai volnának, a középen egy körülbelül 14 méter magas piedesztálon helyeztetnék el a quadrigas Hungária és a két géniusz, a piedesztál előképét Árpád és a hat vezér foglalná el, a többi három oldalon pedig más jelentékenyebb történeti mozzanatokat feltüntető relief-képek alkalmaztatnának. Minthogy a most emiitett második tervezet szerint készitendő mû nem csak egyszerű utánzás, hanem eredeti alkotás volna, a mellett a városerdei tó látképét sem zavarná s azon át a forgalom is könnyebben volna lebonyolítható, részemről ezen tervnek elfogadását ajánlanám. A költség, ha a kivitel oly méretekben történnék, mint a mellékelt tervezetben látható, a számitások szerint körülbelül 700.000 forintra rúgna, ha azonban ^-/ó-áel kisebb méretekben vitetnék ki, a költség alig haladná meg az 500.000 forintot. Midőn tehát múlt évi deczember hó 4-én kelt előterjesztésemnek a szobor felállítását érintő pontja fog tárgyalásba vétetni, kérem a tisztelt bizottságot, hogy a szobrot illetőleg, a, most előadott eszmét is méltóztassék figyelembe venni. Már régebben, körülbelül egy év óta, folynak tanulmányok egy szépművészet-történeti múzeum felállításáról. Az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplése, tárgyában tett előterjesztésemben ezt azért nem érintettem, mert azon előterjesztésem bemutatásakor a részletes számitások még nem voltak megtéve. Azt hiszem, hogy az ezredéves ünnepnek méltó kiegészítő részét képezné, ha az alkalomból az előre meghatározott terv szerint nagyobb szabású szépművészet-történeti múzeumnak felállítása határoztatnék el. Nemzeti muzeumunknak egyes osztályai, jelesül a természetrajzi osztályok és az ásványgyűjtemény önmagukban véve egy teljes és szisztematikus egészet képeznek ; a nemzeti múzeumnak szépművészeti része azonban nem is bir azon rendeltetéssel, hogy a művészet fejlődését szisztematikus egészében tüntesse fel, annak bölcsőkorától kezdve egészen a mai napokig. Annak rendeltetése csak az, hogy felhalmozzon a műtárgyakból annyit, a mennyit épen összegyűjteni lehetséges; továbbá, hogy összegyűjtse azon emlékeket, melyek akár történelmi multuknálfogva, akár pedig azért, mert hazánk foldj én kerülnek elő, reánk nézve különösebb fontossággal birnak. Muzeumunk ezen nemű gyűjteményei, ha ki is elégítik bizonyos tekintetben a művészi igényeket s habár az abba elhelyezett tárgyak nagy ritkaságot is képviselnek és nagy műbecscsel is birnak, még sem felelnek meg azon kívánalomnak, hogy művészi tekintetben is szerves központot alkossanak. E hiá^y pótlása végett gondoltunk a szépművészet-történeti múzeum felállítására, mely a képzőművészet köréből ugy a szobrokra, mint a képekre kiterjedne és mindkét tekintetben a művészetnek fejlődését bölcsőjétől kezdve, minden korszakon át, egész a legújabb korig rendszeres egymásutánban tüntetné fel, külön iskolák szerint.
