Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.
Irományszámok - 1892-268
68 \ CCLXVIII. SZÁM. Á pálya építési munkálatai az engedélyokirat keltétől számított l 1 ^ év alatt befejezendők, illetve a vasút a közforgalomnak átadandó. A vasút kiépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükségelt tényleges tőke 1,150.000 forintban állapíttatott meg, mely í sszegből forgalmi eszközök beszerzésére 80.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt fordítandó. Ezen 1,150.000 frtnyi tényleges építési tőkét engedélyesek oly módon szándékozzák beszerezni, hogy annak a különböző érdekeltségi hozzájárulások utján fedezett s az 1888. évi IV. t.-czikkben előirt minimális 35°/o-ot meghaladó részlete erejéig törzsrészvényeket, a fenmaradó tőke-részlet erejéig pedig elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállitása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitva 50 egymást követő éven át fizetendő 4.000 frtnyi évjáradékban, az idézett törvény 7. §-a alapján a h. é. vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig 1893., esetleg 1894 évtől kezdve 10 egymást követő éven át fizetendő 6.500 frtnyi évjáradékban állapíttatott meg, ugy azonban hogy a posta-hozzájárulás czímén nyújtandó fenti 4.000 frtnyi évjáradék 72.727 frtnyi tőke összegének a postaszállítási költségeknél elérhető megtakarítást meghaladó fele része, azaz: 36.400 frt erejéig, a külön állami segély czímén nyújtandó 6.500 frtnyi évjáradék fejében pedig a leszámított 50.000 frtnyi tőkeösszeg erejéig lesznek összesen 86.400 frtnyi névértékű törzsrészvények az állam tulajdonába átbocsátandók. A törzsrészvénytőke további része a helyi érdekeltség részéről több évi részletekben megszavazott 435.000 frtnyi hozzájárulásnak mintegy 335.900 frtnyi leszámítolási értékében nyer fedezetet, vagyis az állarai hozzájárulások számbavételével törzsrészvények által fedeztetik a tényleges épitési és üzletberendezési tőke mintegy 40°/o-a, s igy még 60°/o-nyi tőkerészlet lesz elsőbbségi részvények kibocsátása utján beszerzendő. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését engedélyesek az engedély egész tartamára a m. kir. áll am va sutákra ruházták át és pedig oly módon, hogy a díjszabási jogot a h. é. vasúton teljesen s korlátlanul a m. kir. államvasutak fogják gyakorolni. A h. é. vasúton befolyó összes szállítási nyers bevételekből a kincstári bélyegilleték az esetleges szállítási adó, úgyszintén a postaszállitás és jármü-használat költségei az államvasutak, illetve a kincstár javára előzetesen evonatnak s az ilyként fenmaradó nyers bevételnek 50°/o-a a m. kir. államvasutak bevételét képezi az üzemkezelési költségek fejében, Az esetben, ha az állani valamikor a barcs-belovár-gradeczi vasutat államköltségen kívánná megépíteni, a fontos átmeneti forgalomnak és az ezzel járó jövedelemnek a barcsgradeczi vonal javára leendő biztosítása érdekében az engedély-okiratban külön kiköttetett, hogy az esetben, ha a Barestól-Belováron át Gradecz állomásig vagy valamely más alkalmas pontig vezetendő gőzmozdonyó vasút megépitése biztosíttatnék, — az államnak jogában álland a Belő vártól a 87 kilométernél tervezett kiágazási pontig terjedő vonalrészt — mely beleesik a barcs-belovári . vasútvonal irányába — külön a vasút többi vonalrészétől függetlenül beválthatni. Az államnak ezen megváltási jogára való tekintettel az engedély-okiratnak a pályaépítési költségeit tárgyazó határozmányával 768.000 írttal megáliapittatott egyúttal azon összeg is, mely az együttes pályahasználat czéljaira szolgáló vonalrésznek az engedélyezést követő 10 év alatt történő beváltása esetén lenne megváltási árként fizetendő, megjegyezvén, hogy ezen 768.000 frt tényleges épitési és üzletberendezési költségben forgalmi eszközök és tartaléktőke czímén mi sem foglaltatik. Azon esetre pedig, ha az állam az emiitett vonalrészt nem kívánná beváltani és mégis a barcs-gradeczi összeköttetés létesítése következtében a forgalom igényei annak átalakítását
