Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

HM H94 LXXVii. SZÁM. Ezek nélkül áíz előfeltételek nélkül rendezett valutavíszonyok nem képzelhetők, mert ä valuta rendezettsége a szükséges nemes fémkészletek hiányában egyértelmű lenne ideig-óráig tartó rendezéssel, a mely csak addig tart, a mig a készletek elfogynak, — vagy pedig a névleges valutarendezéssel, melynél a forgalom által igényelt nemes fémkészlete t csak fémhelyettesitők pótolják, s melynél ha nem is állanak elő mindazok a bajok, a melyeket a valuta teljes rendezetlensége idéz elő, de melynél mulhatlanul mutatkozni fog a pénzhelyettesitők s a nemes fém közötti disagio, s épen azért a valuta rendezettsége daczára oly hátrányok fognak előállani, a melyek a gazdasági életre válságosak lehetnek s nagyobbfokú készpénzhiány esetén az érczben teljesítendő fizetések felfüggesztésére vezetnek. Sőt ezeken, a végletekben nyilvánuló válságos viszonyokon kívül, a milyenek eleintén a nagyobb mérvű disagio s később a készpénzfizetések beszüntetésének kényszerűsége, azon államokban, a melyekben a fönnebb jelzett előföltétel, t. i. a készfizetésekre állandóan szükséges nemes fémalap (stock) nincsen meg, egy más, a közgazdaságra visszaható sajnos jelenséggel is találkozunk, jelesül azzal, hogy a jegykibocsátó bankok nemes fémkészletöknek megóvása végett a pénznyujtásnál kamatlábukat nem a kereslet és kináíat, vagyis fizetési eszközeik kisebb vagy nagyobb mennyisége szerint állapítják meg, hanem kénytelenek azt más kedvezőbben situait államok kamatlábához viszonyítva magasabban megállapítani csak azért, hogy nemes fémkészletöket megóvhassák. — Egész fordított arányok állanak elő a kamatozásoknál. Nem ritkán magas a kamatláb kisebb keresletnél és alacsonyabb nagyobbnál, épen azért, mert a nemes fémkészletek kivándorlásának megakadályozása végett nemcsak a pénznek, mint árúnak bősége avagy keresettsége van befolyással a kamatláb nagyságára, hanem egy a belső gazdasággal közvetlenül össze nem függő másik tényező gyakorol és pedig mindig növelő befolyást a kamatlábra. A belgazdaság küzdelme a világgazdasággal az önállóságért ez, a mely küzdelemben úgyszólván mindig a gyöngébb tényező, a belgazdaság huzza a rövidebbet, mert épen önállóságának megóvása végett kénytelen a világpiaczon mutatkozó kamatlábnál nagyobbat megállapítani, a mi által egyenlőtlen fegyvert ad saját magának kezébe. A bank nemesfém-készleteinek megtartása igen gyakran, még pedig mindannyiszor, valahányszor a külföldön teljesítendő fizetések nagyobbak, mint a külföldről belföldre szólók, a bank — kamatláb-emelését teszik szükségessé, hogy a nemesfém-készlet a banknál megtartathassák s hogy a fizetési eszközök külföldön olcsóbban legyenek megszerezhetők, mint a banknál. Látjuk, hogy az angol bank, a szerint, a mint a külföldről belföldre, vagy megfordítva teljesítendő fizetések az év különböző szakaiban s még inkább a conjuncturák oscillatiói folytán változnak, kamatlábát leszállítja, vagy felemeli. Angliában és Francziaországban, a hol nagy nemes fémkészletek, különösen aranykészletek vannak felhalmozva, a kamatláb ilyen felemelése csak egyéni jellegű, többé-kevésbé csak magának a banknak szempontjából Ítélendő meg, mert nem egyértelmű a kamatláb általános emelésével, a nemes fém általános keresettségével. Ott, hol a bank fémkészletein kívül azt messze meghaladó magántőkék és reservák állanak rendelkezésre, a kamatláb emelése nem gyakorol visszahatást az egész közgazdaságra, hanem csak arra a szűk körre, a mely hiteligényét ennél a banknál kénytelen kielégíteni. A bank hitelénél jóval olcsóbb magánhitelek állanak a közgazdaság rendelkezésére s ezért a kamatláb emelése nemcsak hogy nem válságos a gazdaságra, hanem azt jó részben érintetlenül hagyja s épen azért, mert a hitelkereslet a magándiscont körében is bő kielégítést alál, a kamatláb emelése nem sok ideig szokott tartani. Egészen máskép áll a kérdés nálunk. Ma ugyan nálunk is, különösen a bécsi piaczon tapasztaljuk, hogy a magándiscont kamatlába rendszerint alatta áll a bank hivatalos kamat-