Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.
Irományszámok - 1887-690
48 DGXC. SZÁM. Tekintettel a gabona-forgalomnak lehetőleg akadálytalan lebonyolításához kötött fontos országos érdekekre, a rendelkezésemre állott hitelek keretében kellő időben megtettem a szükséges intézkedéseket, hogy a meginduló nagyobb forgalom a m. kir. államvasutakat kitelhetöleg készen találja; az erre vonatkozó tanulmányozások közben kitűnt azonban, hogy egyes oly munkálatokat sürgősen szükséges végrehajtani, melyekre, minthogy végrehajtásuk rendes viszonyok között későbbre lett volna halasztható — a törvényhozástól a múlt évre fedezetet nem kértem. Nevezetesen pedig elkerülhetetlenül szükségessé vált a szolnok-ujszászi vonalon a második vágányzat már megkezdett munkálatait befejezni, valamint a budapest-brucki vonal szállitóképességét fokozni. Szolnok állomás ugyanis még a közepes forgalom lebonyolítására is alig lévén elégséges, nehogy erősebb forgalom beállta esetére a naponként átlag közlekedő 130—140 személyes tehervonat lebonyolításánál torlódások forduljanak elő: a szolnok-ujszászi vonal mentén fekvő szomszéd állomásokon a különböző irányokból közlekedő tehervonatokat fel kell tartóztatni, minthogy pedig az említett szomszéd állomások vágányzata amúgy is csekély s annak egy részét a személyvonatok számára mindig nyitva kell tartani, a tehervonatok feltartóztatása gyakran a 4-ik, illetve a 5-ik állomásig is visszahat, a mely körülmény nemcsak a kocsik gyors fordályát akadályozza, hanem az árúk késleltetését is okozza. A vázolt nehézségek ennélfogva addig is, mig ezen állomásnak fokozatos megnagyobbítása végrehajtva lesz, a kívánt gyorsasággal csak ugy voltak elháríthatok, illetőleg Szolnok állomás a nagyobb torlódásoktól mentesíthető, ha a szolnok-ujszászi vonalon a Il-ik vágány lehető gyorsan kiépíttetik, minthogy Ujszásznál már a hatvani irány is rendelkezésre állván, a forgalom megosztható s ez által a Budapest felé irányuló forgalom könnyebben lebonyolítható. A m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalaihoz hasonlóan, a budapest-brucki vonalon is alapos okom levén forgalmi torlódásoktól tartani, a budapest-ujszőnyi vonalszakasz szállitóképességét oly mértékre kellett fokoznom, mint a mily szállítóképességgel a komárom-ujszőnybrucki vonal már is bir, s a mely a budapest-ujszőnyi vonalét 30°/o-kal felülmúlja. E czélból a budapest-ujszőnyi vonalon 4 uj kitérő állomásnak beigtatása és hat kisebb állomáson a vágányzat kibővítése vált szükségessé; minthogy pedig az ujszöny-brucki vonalon is tömeges szállítás alkalmával nagy nehézségeket okozott a zurány-parndorfi 12 kilométernyi állomási köz, mint amely sik- pályán teljesen megfelelne ugyan, az ottani 5V°o emelkedés miatt azonban szintén nagynak jelezhető, a nevezett állomások közé szintén egy új kitérőt kellett beigtatnom, mely munkálatok által lehetségessé vált a személy- és gyors tehervonatokon kívül Budapestről Ujszőny felé az eddigi tiz tehervonat helyett 15-öt, az ellenirányban pedig 9 helyett 12 tehervonatot közlekedtetni. A fentebb jelzett munkálatok, vagyis a brucki vonal forgalomképesebbé tételének és a szolnok-ujszászi végány teljes kiépítésének összköltsége 385.000 frtra tehető, amely munkálatok költségeinek fedezetére megfelelő hitel rendelkezésemre nem állott, minthogy az 1890. költségvetésben a szolnok-ujszászi második vágány létesítési költségeinek csak első fele (135.000 frt) bocsáttatott rendelkezésemre, s a költségek második felének előirányzása az 1891-ki költségvetésbe volt kilátásba \éve. Minthogy azonban a jelzett munkálatok oly sürgősek, voltak hogy azokat a czél által feltételezett mértékben 1890. évi augusztus hó végéig mindenesetre foganatosítani kellett, minthogy továbbá a múlt évi nyári idény alatt az országgyűlés szünetelése következtében póthitel kieszközlése nem volt lehetséges, ennélfogva a pénzügyi minister ur hozzájárulásával tett előterjesztésemre a kormány abban állapodott meg, hogy tekintettel a sürgősségre a szóban forgó
