Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-635
50 DCXXXV. SZÁM. E részben az engedélyezési előtárgyalások folyamán a fővárosi hatóságok képviselőivel a következő megállapodásokat létesítettem, u. m. : a) A körvasút megépítésénél a jogérvényesen megállapított fővárosi szabályozási és városrendezési terv szorosan szem előtt tartandó s ezen tervnek a vasútépítés érdekében való módosítása vagy megváltoztatása, csak az elkerülhetlenül szükséges esetekre szorítandó. Ha a szabályozási, illetve városrendezési tervnek a vasútépítés érdekében szükséges módosítása és megváltoztatása tekintetében a fővárosi hatóságok és a m. kir. államvasutak igazgatósága között nézeteltérések merülnének fel, az ellentétek kérdésében a belügyi és kereskedelemügyi ministerek egyetértőleg határoznak. b) A mennyiben a körvasút nem mindenütt a fővárosi szabályozási és városrendezési tervbe felvett végleges utczaterületeken építtetnék ki, — a körvasút illető részei csak ideigleneseknek tekintendők s ezen vonalrészek a fővárosi hatóságok által, a belügyminister felhatalmazása alapján nyilvánított kivánatra s ezen hatóságok utasításaihoz képest a végleges utczaterületre minden kártalanítás nélkül azonnal áthelyezendők. c) A körvasút mentén az 1881. évi XLI. t.-cz. 16-ik §-ában megállapított tüztáviat ugyancsak a most idézett t.-cz. 18. §-a értelmében oly mértékig leszállítandó, hogy a fővárosi szabályozási és városrendezési terv keretében már megadott vagy megadható építési engedélyek az egyes telektulajdonosok által minden további felelősség nélkül érvényesíthetők legyenek. d) A körvasút azon részein, melyek beépített utcza- s egyéb közterületeken vonulnak át, a teherforgalom kizárólag az éjjeli órákra szorítandó s a vonatok továbbítására kivétel nélkül gőzemésztő készülékkel, a hamunak és szikrának kiesését meggátló szerkezettel, s a kerekeket teljese.i eltakaró köpenynyel ellátott közúti gőzmozdonyok alkalmazandók. A 4-ik §-hoz. A körvasút építése és üzlete ez élj air a szükséges magántulajdont képező területek tekintetében a kisajátítási jog az 1881. évi XLI-ik t.-cz. értelmében biztosíttatnék. Az igénybe veendő fővárosi utcza- és közterületekre nézve, tekintettel arra, hogy a pálya létesítése által Budapest ipari és kereskedelmi viszonyai újabbi lendületet nyernek, — s ennélfogva a pálya első sorban a főváros gazdasági felvirágzásának képezi eszközét, — a főváros közönsége, mindaddig, mig a megépítendő körvasút az állam tulajdonát fogja képezni, illetve mig az az állam saját számlájára fog üzemben tartatni, — a kérdéses közterületeket minden használati díj nélkül ingyen fogja a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsátani — és az átháramlási jogot sem érvényesitendi. Azon esetre ellenben, ha a körvasút netalán magántulajdonba menne át, ugy, hogy a közérdek mellett már a magánérdekeknek is szolgálna, Budapest főváros közönségének fentartva marad a jog arra nézve, hogy a m. kir. államvasutak jogutódja irányában a közúti vasutakkal szemben kikötni szokott terület használati díjat állapithasson meg s az átháramlási jogot is érvényesíthesse. Az imént jelzett határozmányok mig egyfelől lehetővé teszik, hogy a körvasút a forgalom érdekében létesíttessék, másfelől figyelemmel vannak a főváros érdekeire is s a főváros részére fentartva marad a jog, hogy a területhasználati díjat s az átháramlási jogot, mely az állam irányában nem érvényesíthető — az esetre, ha a pálya magánvállalkozás kezébe jutna — a magánvállalkozókkal szemben feltétlenül érvényesíthesse. A főváros javára még azon további előny is biztosíttatnék, hogy a mennyiben az állam a körvasút üzletét bármi okból felhagyná, azon vonalrészek felépítménye, a mely vonalrészek a budapesti közúti vasúthálózat még ezentúl kiépítendő vonalainak kie^észitő részét fogják
