Főrendiházi irományok, 1887. X. kötet • 550-617. sz.
Irományszámok - 1887-580
DLXXX. SZÁM. Ill 6. bányatársládák (Knappschafts-Kassen) ; vagy végre 7. bejegyzett egyesületi pénztárak (Eingeschriebene Hilfskassen). Már a biztosítási kényszer általános kimondása előtt- helyhatósági szabályzat alapján létesültek egyes kényszerbiztositási pénztárak, a melyek mint helyi pénztárak (Ortskassen) a törvény keretébe befoglalandók voltak. — Miután azonban a törvény azon szempontból indult ki, hogy egyrészt a betegsegélyző pénztárak leghelyesebben akkor működhessenek, ha könnyen áttekinthető és nem túlságos számú, de közös érdekkel egymáshoz ftízött tagokra terjednek ki, ezen helyi pénztárakon kivül még a gyári, illetve vállalati, építési, ipartársulati pénztárakat, valamint a bányatársládákat is elismerte. Tekintve azonban, hogy ugy a helyi pénztárak, mint a többi itt felsorolt pénztárak többnyire bizonyos egyforma hivatású egyénekből alakultak, ezek nem meríthették ki, illetve nem foglalhatták magukba a biztosításra kötelezett munkások nagy zömét, minélfogva gondoskodni kellett az önként belépők számára oly pénztárról, mely őket felvenni feltétlenül köteles legyen. — Ehhez képest a német törvényhozás a községi biztositást (Gemeinde-Krankenkassen) léptette életbe, mely azonban többnyire a segély legkisebb mérvét nyújtja a fizetendő legcsekélyebb járulék ellenében. A németországi betegsegélyezés eredményei 1887. végével a következők: szám tagúk betegségi napok Községi betegsegélyző pénztárak . 7. C J08 591.872 2,798.589 Helyi > » 3.707 1,722.307 10,253.106 Vállalati > » 5.631 1,340.007 7,882.527 Épitési » > 63 113.034 174.357 Ipartársulati > » 326 39.058 190.192 Bejegyzett egyleti betegsegélyző pénztárak . . . . 1.799 719.554 4,834.597 Szövetségi államok törvényei szerint alkotott segélypénztárak 463 144.074 977.337 Összeg _ ! . 19.197 4,567.906 27,112.705. E szerint a német birodalomnak 47,350.000 lakosára esik 4,567.906 biztosított; egyén és igy majdnem minden tizedik egyén betegség esetére biztosítva van. — A biztosító pénztárak bevételei 56 millió márkára a betegápolásra* és más czélokra, a tagokra forditott kiadások 47 millió márkára rúgtak. Ausztria, hol már az 1837. évi február 18-án kiadott úgynevezett élelmezési normativum a munkaadót 4 heti kórházi ápolási költség viselésére kötelezte, s hol az 1854-ilíi bányatörvény által szabályozott bányatársládák is a kényszerbiztositás előzményeinek tekintendők — csakhamar követte a német birodalom törvényhozását és meghozta az 1888. évi márczius 30-iki törvényt, mely a betegsegélyezési biztosítása szintén kötelező alapokra fektette. E törvény, mely 1889. évi augusztus elsejével lépett hatályba, lényegükben ugyanazon alapelvek szerint szabályozta ezen ügyet, melyek már a hasonló németbirodalmi törvényben feltalálhatók. A betegsegélyező pénztárak kötelezett tagjai: 1. mindazok, kik a baleset ellen törvényileg biztositandók; 2. a bányaüzemben alkalmazottak; 3. a vasúti és belvizi hajózásnál alkalmazottak ; 4. az ipartörvény alá eső üzemeknél alkalmazottak. Önként csatlakozhatnak a munkaadó beleegyezésével a földmívelési és erdészeti munkások, továbbá az önálló, de más iparos részére saját külön telepeken dolgozó iparosok és mások, a kik a 35 éves kort túl nem haladták, vagy a kiknek felvételét az illető pénztár alapszabályai megengedik. '
