Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-397
CCGXGV1I. SZÁM. 99 igénybe vétetni. A póttartalékosokra nézve egyébiránt, a kik tényleges szolgálatot különben nem teljesítenek, ezen intézkedés legkevésbé sem tekinthető méltánytalannak. A 11. és 12. §-ok (újak) megfelelőleg kiegészítve, a véderőröl szóló törvényjavaslat 23., illetőleg 21. §-ából vétettek át. A 12. §. utolsó bekezdése elvileg szintén teljesen megfelel az utóbb említett törvényjavaslat ide vágó rendelkezéseinek. Az egyévi önkéntesekről intézkedik a 13. §. (új) s e részben utal a védtörvényjavaslat vonatkozó §-aira. A honvéd egyévi önkéntesek, az 1S82. évi XXXIX. törvényczikk 4. §-a nyolczadik bekezdése értelmében már eddig sem választhatták az állomáshelyet, minthogy ez a honvédség sajátos viszonyainál fogva gyakorlatilag kivihetetlen volt. Jövőre "a védtörvényjavaslat szerint a hadseregnél is átalában meg fogna szűnni a helyőrség választhatása, és csak némely, nagyon kivételes esetben maradhat vissza, a csapat helyőrség változtatása esetében, az egyévi önkéntes előbbi állomáshelyén. A honvédségnél ezen eset a gyakorlatban "'elő sem fordulhat, minthogy a honvéd egyévi önkéntesek, kiképeztetésök czéljából, egyes főbb pontokon összpontosittatnak. A 14. §. (régibb 14. §.) a honvéd tartalék és póttartalék fegyvergyakorlatait szabályozza. Ezen §. két első bekezdése, csekély s lényegtelen irályi módosítással, az 1873. évi XXXII. törvényczikkböl szószerint, — harmadik, negyedik s ötödik bekezdései pedig a véderőröl szóló törvényjavaslat 54. §-ából vétettek át. A póttartalékosoknak fegyvergyakorlatokra való behívása — a mint már említtetett — szintén már az utóbbi javaslatban mondatott ki és indokoltatott. A 15. §. (régibb 15. §.), az ellenőrzési szemlékről, azonos a védtörvényjavaslat 55. §-ával. A 16. §-hoz (régibb 22. és 23. §,) megjegyeztetik, hogy a nem tényleges tisztek és legénység viszonyai és kötelességei a többször emiitett védtörvényjavaslat 62. és 63. §-aiban részletesen szabályozva vannak, s ennélfogva, azok ismétlése helyett, elegendőnek látszik a vonatkozó §-okra utalni. A 17. §. (régibb 16. és 28. §-ok) a honvédtisztek kinevezése és szolgálati alkalmazása iránt rendelkezik. A honvéd tisztikar átalában ugyanazon védköteles elemekből egészíttetik ki, mint az egész honvédség. (Lásd a jelen törvényjavaslat 7. §-át.) A tisztek kineveztetését és előléptetését egyébiránt az e részben fennálló katonai rendeletek részletesen szabályozzák. Ezen szempontokból tehát a honvéd tisztikar kiegészítéséről szóló s különben is részben elavult régibb 16. §. egészen ki volt hagyható. A 18. §. a honvédség szolgálati s vezény-nyelvét, zászlóját, jelvényeit, némely irályi jelentéktelen javítással, egészen olyképen állapítja meg, mint az eddigi 18. §-ban történt. Az illetékekről szóló 19. §. azonos a régibb 19. §. első bekezdésével. A honvédorvosi tisztikar újjászervezése az 1885. évi XVI. törvényczikk által történt, s e törvény továbbra is hatályban marad. A régibb 19. §. utolsó bekezdése, mint teljesen fölösleges, kihagyatott. Az ellátási idények iránt rendelkező 20. §. a régibb 20. §-t foglalja magában, kibővítve az időközben hozott külön törvényekre való utalással. A költségek viseléséről szóló 21. §. teljesen megfelel a régibb 21. §-nak. A 22. §., mely a honvédség minden ügyeinek a honvédelmi minister által való intézéséről és a honvéd-főparancsnok hatásköréről szól, lényegileg megfelel a régibb 25. és 26. §-oknak. Minthogy pedig a honvédség minden ügyei a honvédelmi minister hatáskörébe tartoznak, ezen hatáskörnek a régibb 25. §-ban foglalt s különben is hiányos részletezése a jelen törvényjavaslatból kihagyatott. A 23. §. a honvédségnek és tisztjeinek állását a hadsereg irányában szabályozza, és a mai gyakorlatnak megfelelő némely irályi módositással lényegileg ugyanoly intézkedéseket tartalmaz, mint az eddigi honvédtörvény 17. és 27. §-ai. Kihagyatott, mint merőben fölösleges, a régibb 27. §. harmadik bekezdése.