Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.

Irományszámok - 1887-397

98 CCCXCVH. SZÁM. honvédség tagjaira nézve is. Ez által meg fogna szűnni a honvédek gyakori zaklatása, melv eddig az e részben nem egészen czélszerû törvényrendelkezések és a létszámviszonyok gyakori, feltűnően nagy változásai folytán nem volt mindig elkerülhető. Szembetűnők az előnyök, melyeket a honvédség, a jelen törvényjavaslat elfogadása esetében, szolgálati és kiképezési viszonyaira nézve bizton várhat. A honvéd-tartalékosok részére pedig igen megnyugtató lesz azon tudat, hogy ugyanazon szabályozott viszonyokba és előnyökbe fognak lépni, melyeket a hadsereg tartalékosai élveznek. Ezen fontos újítástól eltekintve, mely a honvédségnek saját belügyét képezi és igy a védtörvényjavaslatban nem volt okvetetlenül tárgyalandó, a jelen S. §. nagyobbára az utóbb emiitett javaslat 8. §-ából, utolsó bekezdése pedig az eddigi honvédtörvény 9. §-a második bekezdéséből vétetett át. A 9. §., mely a régibb 6., 9., 10., 11., 12. és 13. §ok helyébe lép, a honvédség belszervezete és tényleges szolgálata iránt rendelkezik, és átalában megfelel a mai törvényes állapotnak. A régibb 6. §. egyébiránt, mely a honvédzászlóaljak és lovas-századok számát határozta meg, több törvényczikk, nevezetesen az 1871. évi V-ik, 1872. évi Ilik, 1872. évi XVIII-ik s utoljára az 1873 ik évi XXXVI-ik törvényczikk által módosittatott, mely utóbbi szerint a honvédzászlóaljak száma 92-ben állapíttatott meg. A jelen törvényjavaslatban a honvédezredek és zászlóaljak számának megállapítása épen ugy mellőztetik, mint a hogy a hadseregre nézve a védtörvényben mindenben mellőztetett. Ez által elkerültetik a törvénynek gyakori fölösleges módosítása is. A régibb 9. §., mely a honvédtörzsekről szól, szintén már az 1871. évi IV-ik törvényczikk által, a honvédek tényleges szolgálata iránt rendelkező régibb 13. §. pedig az 1871. évi Vl-ik törvényczikk által lényegesen módosittatott. A jelen §. egyébként, a miként már említtetett, átalában megfelel a mai törvényes állapotnak. A honvédség békelétszámát, belszervezetét, az állomáshelyeket, az ujonczkiképeztetési rendszert O Felsége a Király, a honvédelmi minister előterjesztésére határozza meg. Másfelől azonban épségben fenmarad az országgyűlés alkotmányos ellenörizése, melyet az a költségvetés megvitatása alkalmával a költségek megszavazása vagy meg nem szavazása utján gyakorol. A honvédek tényleges szolgálata, az eddigi törvény 13. §-a és az 1871. évi VI. törvényczikk alapján, már eddig is O Felsége jóváhagyása mellett rendeleti utón szabályoztatott. Ezen szolgálat tartama a 8. §-ban meghatározott két évi kötelezettség idejére tényleg alig fog kiterjedni. Átalában a tényleges szolgálatnak czélszerû, méltányos és kevésbé zaklató beosztása a jelen javaslatnak törvény erejére emelése után minden valószínűség szerint biztosan eszközölhető leend. Végre megjegyeztetik, hogy az eddigi törvény 9. §-ának második bekezdése, mely a hadsereg különleges fegyvernemeiből áthelyezett legénységet külön rendeltetéséhez képest, külön rendeli nyilvántartatni, a 8. §-nál utolsó pontnak vétetett fel. A 10. §. (régibb 2. §.) a honvédség tartalékának és póttartalékának mikénti behivhatását szabályozza. E részben 0 Felsége intézkedési joga épen ugy, mint a hadseregre nézve, fennáll. Az egészségügyi szolgálatra kijelölt és kiképezett honvédeknek a magyar vörös-kereszt-egylet intézetei részére mozgósítás esetében minden körülmények között való átengedése azon okból vétetett fel ezen §-ba, mivel különben ezen, épen a hazai véderő érdekében alakult és működő egylet nem érhetné el magasztos czéljait. A póttartalékosoknak az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívása a védtörvényjavaslatból vétetett át és már ott indokoltatott. O Felsége intézkedési joga, a tartalék első évfolyamának és a póttartalék két legifjabb évfolyamának kivételes behívása tárgyában, az 1888. évi XVIII. törvényczikk rendelkezéseinek hasonlatossága szerint, a jelen §-ban a honvédségre nézve is fentartatik. Ugyanazon indokok, a melyek az utóbb említett törvény megalkotását eredményezték, a honvédségnél is fennállhatnak. Előreláthatólag azonban a kivételes behivás, minthogy a honvédség tényleges szolgálata e törvényjavaslat értelmében biztos alapokon lesz rendezhető, a honvédségnél csak a legritkább esetben fogna