Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.

Irományszámok - 1887-333

CCCXXXIII. SZÁM. 15 333. szám. (XLIV. ÜLÉS, 548. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A Horvát-Szlavonországokkal megújítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése. A Horvát-Szlavonországokkal megújítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottságnak feladata három részre oszlott: I. Meg kellett állapítani azon arányt, mely szerint Horvát-Szlavonországok az 1868: XXX. t-cz. 11. és 12-ik §-a és az 1880: LIV. t.-cz. 2-ik §-a értelmében az egyfelől a magyar korona országai és ö felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelől magának a magyar koronának összes országai közt az idézett 1868: XXX. törvényczikkben közöseknek jelölt ügyek költségeihez járulni kötelesek. II. Meg kellett állapodni azon arányra nézve, mely szerint Horvát-Szlavonországok jövedelmei egyfelől ezen országok autonom költségeinek, másfelől a közösügyek kiadásainak fedezésére forditandók. III. Meg kellett állapodni azon módra nézve, mely szerint Horvát-Szlavonországok jövedelmei ezentúl kiszámitandók lesznek. A horvát-szlavón országos bizottság, miként annak első üzenetéből (1. a mellékleteket) látható, a fennebbieken kivül még sok más kérdést is penditett meg, melyek részint a végrehajtó hatalom körébe tartoznak, részint a kiegyezési törvény egyik-másik pontjának módositását tennék szükségessé. A magyar országos bizottság azonban, szorosan ragaszkodva kiküldetéséhez, mely csakis a pénzügyi egyezmény megújítására vonatkozik, az ezen megbízatás határain túl fekvő kérdések tárgyalásába nem bocsátkozott, hanem feladatát az imént jelzett három pont megoldása által teljesen kimeritettnek tekintette. A feladat első része minden nagyobb nehézség nélkül volt megoldható. Az 1868 : XXX. t.-cz. 11. és 12-ik §-a, valamint az 1880: LIV. t.-cz. 2-ik §-a határozottan kimondja hogy Horvát-Szlavonországok a közösügyek költségeihez adóképességük arányában kötelesek járulni, valamint azt is, hogy ezen adóképességi arány ugyan azon hivatalos adatok szerint kiszámitandó, a melyeknek alapján a magyar korona országainak a közösügyek költségeihez hozzájárulási aránya Ö felsége többi országaival szemben meghatároztatott, még pedig ugyanazon időtartamra, a melyre a magyar korona országai és Ó felsége többi országai közt megállapított hozzájárulási arány szól. Az ebbeli számítás alapjául tehát csak azon adatok szolgálhattak, melyek annak idején a quóta meghatározásánál mérvadók voltak. Ezen