Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-107

CVIL SZÁM. ai A közmunka- és közlekedésügyi Ministerium által kiküldött biztosnak jogában áll az igaz­gatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyű­lésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hát­rányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett minis­teriumnak további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministeriumot megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapított köte­lezettségeiknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10,000 frtig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett birság a vasút bármely birtokából vagy annak jöve­delméből egyszerű közigazgatási utón fog behajtatni. Az esetre, ha a*kiszabott pénzbirság a még letétben lévő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre, a pénzbirság levonásának nap­jától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken ala* puló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más meg­torló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapí­tott határidők az épitési tervek benyújtása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitá­sára nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása, a többször idézett vasutengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénz­ügyi válságok által nem igazoltathatnék; a közmunka- és közlekedésügyi ministerium a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épí­tésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumot illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszélyei kizárólag az engedélyeseket terhel en dik. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmány­szerű kiadmányai csak 1 frtra szabott bélyegdíj alá esnek. Budapesten, 1888. évi február hó 24-én. A m. kir. ministerium nevében: Baross Gábor s. &., közmunka- és közlekedésügyi m. kir, minist**, A hivatalos másolat hiteléül: , Furmann János s. &., segédhivatalt aUiazgató. '

Next

/
Thumbnails
Contents