Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-147
CXLVII. SZÁM. 239 szeszfőzdékben és szabadraktárakban vezetendő számadások és a szeszkészletek felvétele tekintetében intézkednek a többi fogyasztási adóknál követett elveknek megfelelő alkalmazása mellett. A 74. §. a fogyasztási adóval terhelt (adózatlan) szesznek az osztrák-magyar vámterületen belül az ehhez tartozó területek között való forgalmára vonatkozólag akként intézkedik, hogy az a terület, melynek szabadraktáraiba más területről adózatlan szesz szállíttatik, azt a fogyasztási adót, mely eme szesz után jár, a kisebbik adótétel alkalmazása mellett annak a területnek, honnan a szesz származik, abban az arányban térítse meg, a mely arányban nagyobb az átvitt szesznek mennyisége annál az alkoholmennyiségnél, mely a szeszt befogadó területről a vámvonalon át külföldre kivitetett. Ez által a fogyasztási adóknál eddig érvényesült azon elv, hogy az adó, mely valamely termény előállításáért fizetendő, azt a területet illesse meg, melyen az illető termeivény előállíttatott, a fogyasztási adórendszerből kifolyóla'g némileg módosítást szenved, s ugyanazért jövőre az adó pénzügyi eredményére nézve többé nemcsak kizárólag a szeszipar termelési aránya, hanem az a körülmény is mérvadó lesz, hogy a szabadraktári intézmény mily mérvben fog érvényesülni, s hogy a szeszt befogadó területről mily mennyiségű szesz fog külföldre kivitetni. E leszámolási mód egyébiránt, mely a kölcsönös érdekek méltányos kiegyenlítésére szolgál, a czukoradóról előterjesztett és még törvényhozási tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szerint jövőre a czukoradónál is érvényesíttetni szándékoltatik. A 75—77. §-ok az égetett szeszes folyadékok töményitésére és átalakítására vonatkozó határozmányokat tartalmazzák s az e részben jelenleg érvényes elvi intézkedésektől csak annyiban térnek el, a mennyiben azoknak a vállalkozóknak, kik olyan szeszes folyadékokat is töményiteni vagy átalakítani kivannak, melyek után a fogyasztási adó még nem fizettetett meg, szabadraktárak tartása engedélyeztetik, és pedig nemcsak a feltételesen adómentes szeszforgalom fejlesztése érdekében, hanem még azért is, hogy ilyen vállalkozók a más fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékből beszerzett és általuk töményitett szesznek, valamint ilyen szeszből késztett likőrnek külföldre való kivitelében ne legyenek gátolva, miután fogyasztási adó alá eső szesznek és likőrnek kivitele esetében adómentességnek van helye, és adó visszatérítés nem igényelhető. A 78. §. a szeszadó esedékessége iránt az egyes adóztatási módoknak megfelelőleg akként intézkedik, hogy a termelési adó, vagyis a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozási valamint a szeszadó iránti egyezkedés (megváltás) alapján fizetendő adó, az illető szeszfőzde részéről az adóköteles műveletről teendő jelentés benyújtásának időpontjában, a fogyasztási adó pedig abban az időpontban válik esedékessé, melyben az azzal terhelt szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségeiből, vagy valamely szabadraktárból a szabad forgalomba hozatala bejelentetik. A sajtok élesztő készítés után járó adó, a szabályszerű bejelentés alkalmával lesz esedékes. A 79. §. szerint a szesztermelési és élesztő-adóra nézve, kellő biztosíték mellett 6 havi, — a fogyasztási adóra nézve pedig, miután az nem a termelés alkalmával előlegesen fizetendő, — 4 havi hitelezésnek, — ellenben a fogyasztási adó és az ez alá tartozó szeszfőzdék által fizetendő élesztöadó azonnali lefizetése esetében 17«, illetőleg 2% leszámításának van helye. Ezen leszámítás, mely méltányos kártalanítást képez azokra a vállalkozókra nézve, kik a hitelezést igénybe nem véve, ebbeli adótartozásukat esedékességük időpontjában azonnal lefizetik, tekintettel arra az időtartamra, melyre a hitelezés igénybe vehető, mindkét esetben évi 4°/«-nak felel meg.
