Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-147
240 GXLVII. SZÁM. A 80—102. §-ok büntetési határozatokat tartalmaznak. Ezekre nézve a többi fogyasztási adóknál s jelesen a jelenleg érvényes szeszadó-rendszernél követett alapelvek nyertek megfelelő alkalmazást, melyektől csakis a büntetések mérvére nézve történt eltérés annyiban, a mennyiben adómegroviditéseknél a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adónak nem 4—8-szoros, hanem 8—16-szoros összege szabandó meg büntetés fejében; s hogy az üstfözdéknél a pénzbüntetés alapját legalább is a 8 napi adónak megfelelő összeg képezi. E szigorításokat, tekintettel az adó mérvére, a kincstár érdekeinek, valamint a szeszfőzdéi vállalkozók kölcsönös versenyképességének lehető biztosítása tette szükségessé A 103. §. átmeneti intézkedést tartalmaz, mely szerint az 1888. évi szeptember hó 1-én, vagyis a törvény életbeléptetése napján meglevő szeszkészletek után hektoliterfokonkint (liter alkohol) 24 kr., vagyis a jelenlegi 11 és a jövő 35 krnyi adótétel közötti különbözetnek megfelelő összeg fizetendő pótadó fejében. A pótadó fizetése alól mentesek azonban: a 20 liter alkoholt meg nem haladó szeszkészletek, valamint az a szesz, meJy adómentes ipari czélokra van rendelve. E szakasz egyszersmind intézkedést tartalmaz a pótszeszadó lerovása, valamint az elmulasztás megtorlása iránt is. A 104. §. a bírósági illetékesség tekintetében az e részben jelenleg fennálló törvényes határozmányok fentartása mellett rendelkezik. A 105. §. a törvény hatályát a jelenlegi szeszadó-törvénynek megfelelőleg a magyar korona országainak összes területére terjeszti 'ki és a törvény életbeléptetési idejét határozza meg s az 1884. évi XXI. törvényczikket hatályon kívül helyezi. A 106. §. a törvény végrehajtása iránti záradékot tartalmazza. A törvényjavaslat pénzügyi eredményét kimutatni alig lehet, mert nem tekintve azt, hogy e gy egészen új adóztatási rendszernek életbeléptetéséről van szó, még változatlan termelési viszonyok mellett is az adójövedelemre befolyással biró különböző körülményeket s különösen azt nem lehet már most előre meghatározni, hogy hazai szeszfőzdéink fognak-e egyátalában és esetleg mily mennyiségű szeszt a nagyobbik adótétel mellett termelni, nemkülönben vájjon a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék a kisebbik adótétel mellett termelhető sseszmennyiséget tényleg mily mértékben fogják előállítani, s hogy a szabadraktári intézmény miként fog érvényesülni s milyen befolyást fog az adó jövedelmezőségére gyakorolni. A jövőre várható szeszadójövedeíem kiszámításának alapjául csakis az a szeszmennyiség vehető, mely a kisebbik adótétel mellett ugy a fogyasztási, mint a termelési adó alá eső, tehát az összes szeszfőzdék által egy-egy termelési évadban termelhető lesz, tekintet nélkül a szabadraktárak forgalmára. Ezen az alapon való számitásnál fellehető, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési évadban termelhető . 872,542 hektoliter és a termelési adó alá eső szeszfőzdék által az utolsó hat termelési évadban átlag megadóztatott 79,000 > összesen ... 951,542 hektoliter alkoholmennyiséggel szemben előreláthatólag elérendő évi brutto szeszadójövedelem fejében mintegy 900,000 > alkoholnak megfelelő összeg fog befolyni, melyből azonban a mezőgazdasági szeszfőzdék igény*endő kedvezmény fejében, továbbá a kiviteli jutalmak és adóvisszatérités, valamint az adó azonnali lefizetése esetében járó leszámítás és ellenőrzési költségtöbblet czímén felmerülő kiadások lesznek fedezendök, melyek jelenleg számszerint ugyan meg nem határozhatók, de melyek előreláthatólag tetemesebb Összeget veendnek igénybe. Ez által, ugy hiszem, megjeleltem azt a keretet, mely jövőre a szeszadó-jövedelem alapját fogja képezni, és nem kétkedem, hogy ezen számitásom, ha nem is az első évben talán,
