Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-43

16Ö XLIII. SZÁM. A beoltás abban maradhat, ha a nyáj birtokosa kötelezi magát arra, hogy az egészséges juhokat tiz napon belől levágatja. Ha a himlő nagyobb kiterjedést nyer vagy ha helyi viszonyoknál fogva elhurczolása más nyájba meg nem gátolható, a veszélyeztetett nyájaknak, sőt a község Összes juhállományának beoltása hatóságilag elrendelendő. 88. §. A beoltott juhok a himlőbeteg juhokkal egyenlő ellenőrzés alá esnek. 89. §. Himlőbeteg juhok húsát és tejét forgalomba hozni vagy fölhasználni tilos. Ily juhok bőre csak szabályszerű fertőtlenités mellett hozható forgalomba|,és használható fel. 90. §. A juhhimlő az utolsó elhullás vagy felgyógyulás esete után számított 45 nap múlva tekinthető megszűntnek. G) Tenyészbénaság és az ivarszerveken keletkezd hólyagos kiütés. 91. §. Tenyészbéna lovakat fedeztetésre bocsátani nem szabad. 92. §. Tenyészbéna kanczák a hatóság által nyakuk baloldalán T. B. betűvel jelzendők. Tenyészbéna mének és oly méüek, melyek tenyészbéna kanczákat fedeztek, kiherélendők. 93. §. Oly helyeken, hol a tenyészbénaság uralkodik, a fedeztetési idény beállta előtt a tenyészlovak egészségi állapota hatósági állatorvos által megvizsgálandó és tenyésztésre csak az egészséges lovak bocsáthatók. 94. §. Ha a tenyészbénaság nagyobb kiterjedést nyer: a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a viszonyok szerint a szükséges intézkedéseket elrendeli. 95. §. Az ivarszerveken hólyagos kiütéssel biró lovak és szarvasmarhák betegségük tartamára a tenyésztéstől eltiltandók. H) A rühkór. 96. §. Rühös lovat, szamarat vagy őszvért birtokosa elkülönitve állatorvos által tartozik gyógyíttatni. 97. §. Nagyfokban rühös lovat az állatorvos javaslatára a hatóság leölet és kiirtat. 98. §. Rüh fertőzésének gyanújában álló lovak harmincz napon át állatorvosi feügyelet alatt tartandók.