Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-444

CDXLIV. SZÁM. 197 rint a bank tiszta jövedelméből a két kormány javára eső rész úgy mint eddig, a 80 millió forint adósság törlesztésére forditíassék, illetőleg abból leirassék, ellenben a törlesztetlenül fenmaradó összeg 30%-ának törlesztésére Magyarország részéről 50 éven át teljesítendő, ez idő szerint az államkincstár nem csekély megterheltetésével járó tiz év múlva — azonban remélhetőleg kisebb és könnyebben elviselhető részletfizetések megkezdése tiz évvel elodáztassék. A mi az új egyezmény II. czikkében foglalt azon intézkedést illeti, miszerint a bank által a meghosszabbított szabadalom tartama alatt esetleg fizetendő jegyadó a 80 millió frtos adósság törlesztésére fordíttassák, illetőleg ebből leirassék, ez intézkedés ellen, ugy hiszem, észrevétel nem tehető. Tekintve ugyanis azt, hogy ezen jegyadó czélja nem az, hogy az államkincstárnak ú, jövedelmi forrását képezze s hogy ezen egészen bizonytalan voltánál fogva az államköltségvetésbe jövedelemkint fel sem vehető jegyadó az eddigi jegyforgalomra való tekintettel a meghosszabbított bankszabadalom tartama alatt előreláthatólag aligha fog oly összegekre emelkedni, melyek az államháztartásban latba esnének s az állam kiadásainak fedezését nagyobb mérvben könnyitenék (A német birodalmi bank 57°-os jegy adója tiz év alatt Összesen nem tett egész 60,000 Márkát), tekintve továbbá azt, hogy az állam, midőn ezen< esetleges jegyadónak a 80 milliós kölcsön törlesztésére leendő fordításába beleegyezik, nem hoz valami érezhető positiv áldozatot, hanem csakis egy bizonytalan új jövedelemről mond le s ez kétségkívül az adósság törlesztésének legkevésbé terhes és legkönnyebben elviselhető módja, tekintve végrehogy a mennyivel apad a 80 milliós adósság a szabadalom tartama alatt, annyival kisebb lesz azon összeg, mely a szabadalom lejárta után megkezdendő részletfizetések utján lesz törlesztendő — azon nézetben vagyok, hogy a szóban levő esetleges jegyadónak a mondott czélra fordítása alapos kifogás alá nem eshetik. Budapesten, 1886. évi május hó 5-én. Gróf Szapáry Gyula s, *., magy. kir. péwsügyminUter. K