Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-443
182 CDXLTII. SZÁM. A 25. czikk második kikezdése tisztán a belkezelést és munkafelosztást, ugyanazon czikk utolsó kikezdése pedig a főtanács kinevezési jogát szabályozván, kifogás alá alig eshetik. Ép oly kevéssé tehető észrevétel a 27. czikk harmadik, negyedik és ötödik kikezdése ellen, melyekben a kormányzó személyes jogai szabatosabban körüliratnak. Hogy az alkormányzók elég terhes és felelősséggel járó mükodésökért, — mely, mint a hét évi tapasztalat mutatja — meszsze túlterjed az ingyen követelhető tiszteletbeli hivataloskodás körén, — a főtanács által meghatározandó megfelelő díjazásban részesittessenek (28. czikk), egyszerűen a méltányosság követelménye, épen úgy mint az utazási költségek megtéritése a főtanács tagjai részére hivatalos utazások esetében (33. czikk.). A 29. czikk a kormányzó és mindkét alkormányzó akadályoztatása esetére a kormányzó helyettesitéséről igen helyesen gondoskodik. A 38. czikk a kezelés némely formaszerûségeit szabályozza. A 44. czikk az alkormányzók és általuk kijelölt helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés iránt intézkedik. A 46. czikk a belszolgálatot s különösen a vezértitkár ügy- és hatáskörét szabályozza. A 47. czikk a bankszemélyzet kinevezése, a szolgálat felmondása és fegyelmi eljárásra vonatkozó kifogás alá nem eshető határozatokat tartalmaz és az utolsó kikezdésben a személyzet nyugdíjigényeit biztosítja. Az 53. czikkben kétszer előforduló következő szavaknak: >semmitöszéki osztályának« elhagyása a m. kir. Curia mai szervezetének természetes folyománya. Az 55. czikk új szövegében hiányzik az eddigi szövegben foglalt azon intézkedés, miszerint a magyar vagy osztrák államkormány részéről leszámítolásra beadott váltók a főtanács által csak » legalább is kilenc\ tag jelenlétében s a jelenlevők legalább kétharmadának beleegyezésével fogadhatók eh. Habár az Osztrák-magyar bank fennállása óta egyáltalában nem fordult elő azon eset, hogy akár a magyar, akár az osztrák állam kormány részéről váltó adatott volna be a bankhoz leszámítolás czéljából, az idézett szavak elhagyása mégis indokolt, mert az azokban foglalt megszorítás egyrészt ellenkezik az állam méltóságával, másrészt főleg a nyári idény alatt könnyen a főtanács e kérdés iránti határozatképtelenségét okozván, a kormány esetleges kivánatának teljesítése már ez utón is könnyen lehetetlenné válhatik. Ugyanezen czikk harmadik és negyedik kikezdése két igen helyes újítást tartalmaz, az egyik az, hogy a bank által a kormány részére teljesített bizományos üzletekből a hó végével fenmaradó követelés a jövő hó 7-éig egyenlittessék ki ; practicus ez intézkedés, mert a havi leszámolás és kiegyenlítés a hó utolsó napján valóban alig eszközölhető. A másik újitás az, hogy a bank a kormányokkal a váltó - leszámítoláson és bizományos üzleteken kivül más alapszabályszerű üzletekbe is bocsátkozhatik, a mennyiben abban kölcsönvagy hitelügylet nem foglaltatik. — E rendelkezés egyrészt ^teljesen megfelel az eddigi szöveg czélzatának, másrészt minden kétséget kizárólag lehetővé teszi, hogy az állam a nélkül, hogy a banktól kölcsönt venne fel, vagy annak hitelét bármiképen igénybe venné, tehát ezen alapszabály-czikk föczélzatának épségben tartása mellett a bank szolgálatát más a mindennapi életben gyakran előforduló üzleteknél igénybe vehesse, pl. pénzeket, vagy értékeket a banknál letehessen, a banktól érczpénzt vagy értékeket azonnali készpénz-fizetés mellett vásárolhasson stb. Az 56. czikk h) pontjának azon intézkedése, melynek értelmében a bank felhatalmaztatik nem csak — mint eddig — osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönök kötvényeit és szelvényeit, hanem ezentúl nála zálogul elfogadható mindennemű értékpapírt s annak kamatszelvényeit (melyeket eddig csak leszámítolhatott) lejárat után beváltani, csakis az eddigi alapszabályokba becsúszott hiba, illetőleg hiány kiigazitása, illetőleg pótlása.
