Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-443
CDXLIIL SZÁM. 183 A 60. czikknél ismét azon mondat veendő különös figyelembe, melynek jövőbeni elhagyása terveztetik. E mondat a következőképen szól : »Azt, hogy ezek közül (í. i. az aláirások közül) hánynak kell bejegyzett czégnek lenni ? - a főtanács határozza meg«. Ezen szavak elhagyása által meg lévén adva annak lehetősége, hogy a bank által oly váltók is fogadtassanak el leszámítolásra, melyek egyetlenegy bejegyzett kereskedelmi czég aláírásával sincsenek ellátva, ha azokon hitelt és bizalmat érdemlő másféle személyek (— egyletek, iparosok, mesteremberek, gazdák stb., —) szerepelnek mint kiállítók, elfogadók és forgatók, alig szükséges ezen intézkedés roppant horderejét közelebbről megvilágítani és bővebben fejtegetni, hogy ez intézkedésnek, ha a bank részéről, mint várható, kellő körültekintéssel és tapintattal fog gyakorlatilag foganatba vétetni, a bank hitelének csorbítása és koczkáztatása nélkül mily messze terjedő üdvös következményei lesznek és mennyire felelend meg különösen iparos- és földbirtokos-osztályaink érdekeinek és régi óhajának. A 62. czikk indokolást nem igényel. A 65. czikk 2. bekezdése c) és d) pontjai alatt javasolt módosításoknak czélja az, hogy a kölcsönzálogul elfogadható értékpapírokról szóló határozmányok kibővittetvén, az elfogadható értékpapíroknak száma szaporittassék, mely intézkedés egyrészt abban találja indokolását, hogy a 1878-ik évi alapszabályok szerkesztése óta ezen alapszabályokban új értékpapirnemek keletkeztek, melyek kétségtelenül ugyanezen biztosságot nyújtják, mint az emiitett alapszabályokban felsorolt papirnemek, másrészt abban, hogy oly értékpapírok, melyek a törvények értelmében gyámoltak és gondnokoltak pénzei és letéti pénzek elhelyezésére alkalmasak, ha zálogul felajánltatnak, okszerűen vissza nem utasithatók, végre az az intézkedés, mely szerint a bank saját zálogleveleit is zálogul elfogadhatja, csakis egy eddigi hiány pótlása. A 3. alatti intézkedés pedig, mely szerint három hónál hosszabb, de legfelebb hat havi lejárattal biró váltók zálogkölcsön alapjául elfogadhatók, a kölcsönvevést könnyítő practicus intézkedés, ez által különösen az tétetvén lehetővé, hogy más bankok által leszámítolt efféle váltók alapján ezeknek elzálogosítása utján értékök egy része az osztrák-magyar banknál vehető fel. A 67. és 68. czikk csakis a zálog kiegészítése és elárusitása s a bank követelésének kielégítése körül követendő eljárást szabályozzák és írják körül szabatosabban az eddigi gyakorlatnak megfelelő s az adós félre nézve az eddiginél még kedvezőbb módon ; az eddigi 7s% eladási provisio 7«°/°-ra szállíttatván le. A 71. czikk azon intézkedése által, miszerint birói intézkedés tárgyát képező értékpapírok a felek kérelmére a bíróság által megőrzés vagy kezelés végett az osztrák-magyar banknak átadhatók, első sorban a közönség érdekelt köreiből számos oldalról nyilvánult óhajtásnak tétetik elég. A 73., 78., 82. és 83. czikk nem igényel indokolást. A leglényegesebb és legfontosabb újítást tartalmazza s a tervezett reformoknak mintegy sarkpontját képezi a módosított 84. czikk és evvel kapcsolatosan a 110. és 111. czikk. A 84. czikk értelmében a bankjegyek fedezetére nézve a 40*/«-os minimál érezfedezet állapittatik meg* s a bank köteleztetik, hogy az esetben, ha az érczkészleten felül kibocsátott bankjegymennyiség 200 millió forintot túlhalad, a jegytöbblet után évi 5Y<> adót fizessen a két kormánynak, mely azt a 80 milliós adósság törlesztésére forditandja. A mai viszonyok közt, midőn a jegybank képezi úgyszólván egyedüli pénzforrásunkat, egész, hitelrendszerünk nagy részben azon feltevésen alapszik, hogy a jegybanknál jó üzleti váltókért mindenkor lehet pénzt kapni, hogy a jegybank- a hitel s illetőleg pénzszükségletet minden időben és minden körülmények közt teljesen kielégíteni és különösen pénzszűke és válság idejében, midőn nemcsak az egyes kereskedő és iparos veszi igénybe a bankot, hanem
