Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.
Irományszámok - 1884-352
32 CCCLII. SZÁM. Tl. Melléklet a 352. számtí irományhoz. Indokolás, „az 18701XVI., továbbá az 1871 :XIL, az 1880: LXIV. és az 1882:XLIV. t.-ez. módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. A kir. itélő-tábláknál szervezett pótbirói állások, a felebbviteli bíróságoknak a ministerium által az 1868 : LIV. t.-cz. alapján lett szervezését megelőző időben keletkeztek. Az 1861—1869. évek közötti időszakban a fennállott pesti kir. itélő-táblánál élethossziglan alkalmazva volt közbirák részint az okból, hogy a kir. Curia hétszemélyes táblájánál is végezték az előadói teendőket, részint pedig azért, mert többen előrehaladtabb korúak voltak, nem voltak képesek az előadói és birói teendőknek kellő gyorsasággal megfelelni, mi a hátralékok keletkezését és felszaporodását idézte elő. Az emiitett időszakba» az 1867-ik évet megelőzőleg fennállott kormány, minthogy már szintén foglalkozott azon eszmével, hogy a kir. Curia — illetve a felsőbb biróságok újonnan szerveztessenek és hogy a törvényhatósági e. f. biróságok helyett állami biróságok léptessenek életbe, minthogy továbbá az egyes táblai birák előrehaladtabb kora által okozott késedelem csakis időlegesnek volt vehető, és minthogy a kincstárt újabb táblabírói állások szervezésével terhelni nem akarta, azon kisegítő módhoz folyamodott: hogy a pesti kir. iíélo táblánál alkalmazott titkárok némelyikét előadói tiszttel ruházta fel, azoknak azonban szavazási jogot nem adott. Ezen kizárólag kisegítő előadói intézmény élerre va lónak és czélhoz vezetőnek bizonyult és azt 1867-től kezdve a felebbviteli biróságok szervezéséig a ministerium is fentartotta. Mikor az 1868: LÏV. t.-cz. alapján a kir. itélő-táblák is újjászervezendők voltak, hivatali elődöm a törvényhozás, továbbá a birói és ügyvédi kar tekintélyeinek meghallgatása végett értekezletet hivott egybe és ezen értekezlet a segéd-előadói intézményt a támadható hézagok pótlása végett igen ajánlotta. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy hivatali elődömet nemcsak a netaláni hézagok pótolhatása indította a szakértői értekezlet által a segéd-előadói intézmény fentartása mellett adott véleménynek elfogadására, de azon körülméuy is, hogy az e. f. biróságok, melyeknek sorából a táblabírói helyek szintén betöltendők voltak, nem voltak államiak és az azoknál alkalmazott birák képessége, képzettsége, szorgalma és munkaerejének megismerhetése tekintetében csak igen kevés forrással rendelkezhetett. Czélszerü volt az emiitett intézményt fen tárta ni tehát azért is, hogy a segéd-előadói alkalmazás egyrészről előkészítő oskola legyen a táblabírói állásra, másrészről pedig alkalom nyíljék
