Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.
Irományszámok - 1884-408
256 CDVIII. SZÁM. B) Bevételek. 1. Segélyek crimen a » 125,000 frt előirányzattal szemben . 220,714 frt Ol kr. s igy . 95,714 frt 01 krral több folyt be, ezen többlet áll : a) állatkiállitási díjakra az 1885. évi költségvetésben engedélyezett 75,000 frt; b) a főváros közönsége által azOrell Füssli-féle svájczi mû költségeihez adott járulék 1,250 frt. c) három csarnok építési költségeiből az érdekeltek által viselt 19,464 frt 01 kr,, együtt ' 95,714 frt 01 kr. 2. A{ állami előlegek részletezése az indokolás általános részében foglaltatik. 3. A kölcsönök és pedig 500,000 frt, mely összeg az országos banktól a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister jótállása mellett vétetett fel, és az 1885. évi V. törvényczikk indokolásában már megemlittetett ; továbbá nyert előlegek czímén 360,000 forint, mely Összeg a sorsjáték vállalkozó által letett biztosítékra az országos banktól nagyobb részt a sorsjáték nyereménytárgyainak bevásárlása czéljából előlegül vétetett fel, s mely összeg a vállalkozó fizetési kötelezettségének teljesítése után 1885. évi október hóban az országos banknak megtéríttetett; e két czímen tehát együtt 860,000 forint; továbbá a visszanyert előlegek rovat bevételi összegével (15,752 frt 20 kr.) együtt 375,752 frt 20 kr. (16. és 17. tétel) szemben állanak a kiadások 22. és 23. rovat tételei. 4. Belépti dijak czímén 730,705 frt 20 kr. vagyis az előirányzott - . . 320,000 frtnál több folyt be . 410,705 frt 20 kr. Igaz ugyan, hogy a kiállítás terjedelmének és az iránta mutatkozó érdeklődés fokozata alapján az 1885. évi V. törvényczikk indokolásában abban a reményben voltunk, hogy a belépti díjak czímén befolyandó összeg egy millió forintra fog gyarapodni, és ezzel szemben a tényleges eredmény 269,294 frt 80 krral kedvezőtlenebb. De ezen kedvezőtlenebb eredmény részben talán az 1885. évi kedvezőtlen termelési viszonyokra is vezethető vissza, ugy, hogy daczára azon erőfeszítésnek, melylyel a vidék érdekeltségét a kiállítás iránt fölkelteni törekedtünk, épen vidéki közönségünk az, a mely aránylag sokkal kevesebb látogatót szolgáltatott kiállításunkra, mint a mennyit vidéki lakosságunk saját tájékoztatása végett, kiállításunk megkövetelt. 5. Tér-, szekrény-, edény tisititási-, szállítási-és el árusítási díjakból a 180,000 frtnyi előirányzatnál 105,902 frt 48 krral több folyt be, mely többlet azonban csak látszólagos, mert korántsem áll arányban a kiállítók számának és az általuk elfoglalt területnek növekedésével és a kiállítási alap által létesített több építéssel, berendezéssel, díszítéssel és alkalmazott őrszemélyzettel s szóval a kifejtett nagyobb munkaerővel. Mi nevezetesen a térdíjakat illeti, nem lehetett ugyan annyira menni, mint a svájczi és olaszországi kiállításoknál, melyek a területet ingyen bocsátották a kiállitók rendelkezésére, de másrészt nem lehetett tekintettel hazai termelőink viszonyaira oly magas díjakat sem szedni, mint az az 1878. évi párisi és az 1885. évi antwerpeni kiállításnál történt. A kiállitók által fizetett térdíjak négyszögméterenkint a következőkép lettek megállapítva : A) a csarnokokban: a) szabadon álló terület 8 forint b) falmenti » 6 > c) falterület > '. m . 2 > B) szabadban 2 »
