Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.
Irományszámok - 1884-408
CDVIII. SZÁM. 557 Miután azonban az építkezési költségek négyszögméterenkint átlag 26 frt 7 krra rúgtak, a kiállítás hitel rovására a bejelentések szaporodtával négyszögméterenkint átlag 19 frt 7 kr. esik. A mi pedig a szekrényeket illeti, ezekre nézve már felemlittetett, hogy a költségeknek csak 50°/o-ka követeltetett bér fejében a kiállítóktól. Ha az ezen és több egyéb czím alatt fedezett összes költségek, vagy ' csakis nagyobb része követeltetett volna a kiállítóktól, ezen nagy költség a szegényebb sorsú termelöket a kiállítástól távol tartotta volna és semmiképen nem sikerült volna teljes kiállítást összehozni és az ország termőképességének hú képét nyújtani. Figyelembe veendő továbbá, hogy a képzőművészeti és a múrégászeti csoportnál, valamint a keleti és boszniai pavillonban általában nem, a háziipar csoportnál pedig csak részben lehetett díjakat szedni, mert itt az illetők a kiállításon többnyire csak szívességből és a hozzájuk intézett felkérésre vettek részt. Végre ezen rovat jövedelmét csökkentette még az a körülmény is, hogy számos szegényebb sorsú kiállítót még más csoportokban is a reájuk eső költségek fizetése alól utólagosan fel kellett menteni, miután igazolták, hogy vagyoni viszonyaik még ezen csekély költség viselését sem engedik meg. Ily kiálállitókkal szemben a szabályok egész szigorát alkalmazni a méltányossági szemponton kívül már azért sem volt indokolt, mert kiállított tárgyaiknak különben a kiállítási szabályzat szerint megengedhető kényszer-árverése utján alig nyert volna a kiállítás hitele némi fedezetet, az illető kiállítókra pedig ezen eljárás oly nyomasztó hatást gyakorolt volna,, a mely egyátalában kerülendő volt. 6. 7. Vendéglők, kávéházak stb. bérlete és a s{es{es italok beholatali illetékek rovaton az eredmény 48,578 frt 58 kr., az előirányzott 30,000 frtnál 18,578 frt 58 krral több. Az a tapasztalás, melyet azok a kiállítások nyújtottak, hol az összes vendéglők egy vállalkozónak adattak bérbe, mi által az ételek és italok minősége és ára a közönség részéről számos, részint jogosult, részint alaptalan panasznak voltak kitéve, az országos bizottságot arra indította, hogy a kiállítási területen a vendéglők tekintetében a lehető legtágabb versenynek adjon helyet. Bérösszeget előre megállapítani, mely, tekintettel a nyerendő forgalomra, se túlcsekély se túlmagas ne legyen, lehetetlen lévén, a kiállítási bizottság a bérlet helyett a szeszes italok fogyasztására külön díjakat szabott meg, mely intézkedés folytán azon vendéglős vagy egyéb vállalkozó, a ki nagyobb üzletet tett, nagyobb, a ki pedig csekélyebb forgalommal birt, csekélyebb mérvben adóztatott meg. E szerint bor, sör, likőr és egyéb szeszes italok kimérése és elárusitása után, történt az bár az illető által felállított vagy a kiállítási bizottságtól bérelt helyiségekben, ülő vagy álló vendégek részére, a bérösszegen, az állami és községi adókon, az italmérési díjakon kívül a kiállítási hitel javára még a következő díjak voltak fizetendők : 1. Hazai bor hordókban hektoliterenként 3 forint 2. > sör > » 3> 3. » bor dugaszolt és bepecsételt nagyobb palaczkokban palaczkonként — 05 krajczár 4. > > > > » 27* decziliteres palaczkokban ... — 02 > 5. > sör > » > palaczkokban — 05 > 6. Külföldi bor > » » > — 30 > 7. > sör > > » > — 30 > 8. Magyar pezsgő palaczkokban , — 15 > 9. Külföldi > > i — 80 » 10. Likőr, cognac, rum, szilvórium és egyéb szeszes italok palaczkokban — 20 » FÓUENDI IROMÁNYOK. VI. 1884—87. 33
