Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-317
364 CCCXVII. SZÁM. pedig 472,289 frt 67 kr. fordittatott e czélra, mi először is abban találja magyarázatát, hogy a tanitók fizetését, mely eleinte csak a törvényszerű minimumban (300 frt) állapíttatott meg, sok helyen, tekintettel a megélhetés nehézségeire, a sikeresen működő tanitók nagyobbszámít családjára, a piacz távolságára stb. 100 frttal felemelni kellett, úgyszintén haladéktalanul szálláspénzt kellett adni a tanitóknak ott, hol az iskolaépületben levő lakásuk a tanulók számának szaporodása folytán időközben tanhelyiséggé alakittatott át. De sokkal nagyobb részét e túlkiadásnak az iskolakibővitések, úgyszintén a tanerők számának szaporítása vette igénybe. Az állami elemi iskolai tanerők számának szaporítását szükségessé és elhalaszthatatlanná tette ama körülmény, hogy oly községekben, hol állami iskolák létesittettek, az állami közegek felügyelete mellett a községi hatóságok szigorúabban jártak el a tanköteles gyermekek összeírásánál, iskolába járatásánál és a mulasztások megbüntetésénél, továbbá az állami iskolákban elért sikert tapasztalva, a községi lakosok is évről-évre nagyobb számmal küldték gyermekeiket az állami iskolába, ugy hogy a felállított iskola, illetőleg a létező tanterem és tanerő a jelentkező tanulók befogadására és tanítására elegendő nem volt, miért is új tantermek megszerzése és\tanitók kinevezése által kellett a mutatkozó szükségletnek azonnal eleget tenni. Uj tanerők alkalmazását megkövetelte az iskola fokozatos fejlődése is, midőn az állami iskola először csak az első osztálylyal nyittatott meg és szükség szerint a következő években fokozatosan a következő osztályok megnyitását, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 29. §-a szerint a fiu- és leánytanulóknak külön tantermekben elhelyezését, sőt a tanulók nagy száma miatt párhuzamos osztályok felállítását kellett elrendelni. így aj tanitókat és tanitÓnőket kellett kinevezni az 1884. évben, különösen a Budapest környékén állított igen népes újpesti, kispesti, vörösvári, erzsébet-, kossuthfalvi és promontori állami elemi iskolákhoz, továbbá az évről-évre mindinkább fejlődő munkácsi, beregszászi, máramarosszigeti, s nagymihályi, fehértemplomi és perlaki több osztálylyal biró állami iskolákhoz, úgyszintén a nagyszebeni, ruttkai, tiszaújlaki, huszti, muraszombati, segesvári, bürkösi, topáni falvi, pürkereczi, türkösi és nagyrévi állami iskolákhoz. A már fennálló állami elemi iskolák dologi kiadásaira az előirányzott 59,000 forinttal szemben 104,523 frt 60 kr., vagyis az előirányzottnál 45,523 frt 60 krral több utalványoztatott. Ezen túlkiadás indokolását leli a következőkben. Az állami iskolák fentartási szükségleteit megállapító költségvetések tételei közt a fedezeti tételek alig mutatnak emelkedést, a járulékok már az állami iskolák felállításánál ki levén jelölve; sőt midőn az ingatlanok után fizetendő bérjövedelem esetleg esökken s a kirovott tan- és felvételi díj a szegény tanulóktól be nem hajtható, a fedezet még le is száll, pedig ezzel szemben a szükségleti tételek évrőlévre emelkednek. így az iskolaszolgák díjai, különösen a fejlődő iskoláknál tetemesen emelkednek; szegény tanulók segélyezésére és tankönyvekre a tanulók számának emelkedésénél, mi tényleg tapasztalható, nagyobb összeget kell előirányozni; továbbá a tanterem fűtésére szükséges fa az előző években megállapított árakért alig szerezhető be. Északi és hegyes vidéken levő állami iskolák fűtésére aránytalanul több fát kell fordítani, mint más vidéken és új tantermek hozzájárulása esetén ez nagy kiadást képez. Nagy részben terhelik az állami népiskolák dologi kiadásaira előirányzott összeget a tantermek bérleteért esedékes bérösszegek s a tantermek bebutorozási költségei. A tantermek bérlete egyes állami iskoláknál lejárván, a tulajdonos épen nem, vagy csali felemelt bérösszeg mellett hajlandó a bérletet megújitani s ezzel szemben az állami iskola azon kényszerhelyzetben van, hogy az ily bérletet kell elfogadni, miután tantermek számára csak igen nehezen lehet alkalmas helyiséget szerezni s ha található is ilyen, a tulajdonos súlyos fel-