Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-317

CCCXVII. SZÁM. XIII. Melléklet a 317. számú irományhoz. Mélyen tisztelt képviselőház! Az 1880. évi LXVI. törvényczikk 27. §-a rendelkezésének megfelelve, a vezetésemre bizott ministeri tárcza 1884. évi pénzkezelésénél a költségvetésileg megállapított bevétel és kiadási hitel irányában beállott kedvezőtlen eltéréseket az állami számvevőszékhez benyújtott zárszámadásban tételenként indokoltam, felsorolván mindazon tényezőket, a melyek minden törekvésem daczára, hogy az államháztartásnak felelősségemre bizott ágazatai a törvényesen megszabott hitel határain túl az államkincstárt igénybe ne vegyék, hiteltúllépést idéztek elő. Midőn egyrészt a zárszámadáshoz tartozó fentidézett indokolásra hivatkozom, másrészt szem előtt tartva a tisztelt képviselőháznak 1880. május 11-én tartott 260. ülésében 3755. szám alatt hozott határozatát, kötelességemnek ismerem a költségvetési törvény irányában beállott lényegesebb eltéréseket ezen tiszteletteljes jelentésemben is okadatolni s a tisztelt képviselőházat felkérni, hogy ezen jelentésemet szakszerű megbirálás végett a zárszámadási bizottságnak kiadni méltóztassék, Az 1884. évi pénzkezelési eredményt s a költségvetés irányábani eltéréseket az ide mellékelt táblás kimutatás tünteti elő a költségvetési törvénynek megfelelő berendezéssel s ezek közül az alábbi eltéréseket vélem ezen úton is indokolandóknak. Rendes kiadás, 3. czím, 1. royat: Ipari ezélok. Hiteltúllépés 25,361 frt 367* kr. Az ipar s házi-ipar fejlesztését maguk elé czélul kitűző egyletek számának növekedésével az állami segélyezés iránt támasztott kérvények száma is növekedett s ezeket, noha a lehetőségig korlátolt mérvben figyelembe venni indokolt volt mindenütt, hol a megválasztott iparág meghonosítása és fejlesztése általános vagy helyi érdekekből szükségesnek ismertetett fel. De mig a költségvetési hitel főleg az ipari szakoktatás fejlesztésére és a házi-ipar gyámolitására volt engedélyezve, — nem tagadhattam meg oly szövetkezetek és társulatok anyagi segélyezését sem, melyek az ipari szakoktatás által előkészített ösvényen előbbre haladva a kiképzett munkaerőt gyárilag foglalkoztatni, annak kereseti forrást nyújtani s ezen úton új iparágat meghonosítani hivatvák. Ezen irányban eredményt elérni az állami segélyezés főczélja és ezen szempontból kiindulva, a szepesi vászonfehéritő-gyár, a késmárki szövő- és posztógyár, — a privigyei és n.-prónai posztósok szövetkezete, az I-ső székely szövőgyár, -~ a szegedi kötél-kenderfonó- és szövő-gyár, — a kőbányai lámpa- és fémiparczikk-gyár részint gépek beszerzése által, — részint vezetők és szakmunkások díjazása által segélyeztettek. Anyagi támogatásban részesültek házi-iparosok y

is a czélból, hogy készítményeikkel az 1885. évi országos kiállitáson részt vehessenek. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1884—87. 44