Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-317
CCCXVII. SZÁM. Rendes kiadás, 4. czím. (A gazdaság különböző ágainak emelése.) Hiteltúllépés 158,158 frt 71 V» kr. Bizonynyal köztudomású dolgot érintek, midőn azt felemlítem, hogy mezőgazdaságunk körében sok teendő van hátra, mert mindenekelőtt az előrehaladás legveszélyesebb ellenségét, a közönyt kell legyőzni, hogy a haladás ösvénye szabad legyen. Első sorban a szakoktatásra kellett fősúlyt fektetni s minden kínálkozó alkalmat felhasználni w arra, hogy új intézmények létesitése által a szakerők minél nagyobb mérvben kiképeztessenek s ezek útján a rendszeres gazdálkodás ismerete a nép rétegébe átszivárogjon, másodszor a gyakorlati téren mintagazdaságok, kísérleti telepek fentartásával, a vándortanári intézmény tágasbitásával kellett példaadásként érdekeltséget kelteni. Ezen törekvésnek köszöni létesülését a zsitva-újfalui földmíves-iskola, a mely 1885. évben már a gazdasági tanintézetek sorába van felvéve, — 1884. évben azonban a kezdettel járó legnagyobb költségek, minők a gazdasági épületeknek létesitése s a bérbevetteknek átalakítása, fel szerelés gépekben, igás és hasznos állatokban, — az évi haszonbér mintegy 22,000 frt oly kiadás^ vettek igénybe, a melyről előre gondoskodva nem volt, —• de a mit megtenni kellett, ha a birtokbérletre kinálkozo kedvező alkalmat oly vidéken, mely mezőgazdaságilag eléggé előrehaladott, de egyetlen gazdasági szakiskolával nem rendelkezett, elszalasztani nem kívánom, — a mi feltétlenül bekövetkezett volna, ha az iskola létesitése a törvényhozás jóváhagyásának fc&eszközléseig, tehát még egy, esetleg két évre elhalasztatik. Hasonló okból a Rákospalotán felállított gazdasági és kertészeti egyleti szakiskola első berendezéséhez állami segélyt nyújtani indokoltnak találtam. Ösztöndíj élvezete mellett gyakornoki állomások rendszeresítettek az összes gazdasági tanintézeteknél oly czélból. hogy az illetők ugy az elméleti oktatás, mint a gyakorlati gazdálkodás terén magukat^kiképezvén, idővel a tanintézetek tanszemélyzetében beállható hézagot pótolják, esetleg újból rendszeresítendő tanintézeteken az oktatást folytathassák. Az országos fatenyésztés czélirányos egyöntetű vezetése egy felügyelői állás rendszeresítését tette elodázhatlanná. Ezen szakoktatás érdekében tett kiadások a jelzett czím 2-ik rovata alatt 40,010 frt 29 kr. hiteltúllépést vontak maguk után. A mezőgazdaság s igy közvetve a közvagyonosodás emelésére czélzó gyakorlati irányú mfíköi^s legjelentékenyebbike a szarvasmarha-tenyésztés terén tett intézkedés. Ugy a hazai, mint a nyugati fajta szarvasmarha beszerzése iránt községek, egyesületek és magánosok eszéről a legnagyobb kereslet nyilvánult, a mit kielégíteni elodázhatlan kötelesség volt. A tordai bikanevelő-telep marhaállománya — eleget teendő a keresletnek, mintegy 300 drbra emeltetett, a kolozsi állami birtoktest, tenyészgulya létesítése czéljából állami kezelésbe vétetett nyugoti fajta szavasmarha részint külföldről, részint hazai ismert tenyészetekbői jelentékenyen, nagyobb számban szereztetett be, mint költségvetésileg tervezve volt. Az ez által előidézett 55,435 frt 18 kr. hiteltúllépés nemcsak közvetve, azaz az ország marhaállományának szaporodása és nemesítése által compensáltatik, hanem közvetlenül is visszatérült a kincstárnak, a mit azon tény igazol, hogy a rendes bevételeknél »tenyészállatok eladási ára« rovaton az előirányzott 43,000 frt helyett 154,125 frt 95 kr., tehát mintegy 111,000 frttal kedvezőbb bevétel éretett el. Az 5-ik rovaton >borássat< a központi mintapincze üzleti forgalmának nagy mérvbeni emelkedése 36,084 frt 41 kr. hiteltúllépést idézett elő. i &
